Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - A tőzsdebíróság hivatása a háború után

A TŐZSDE BÍRÓSÁG HIVATÁSA A HÁBORÚ UTÁN. kellő gyakorlat hiányában majdnem szánalmas bizonytalansággal tapogatódzik a kereskedelmi jog területén. A tőzsdebiróság hatáskörének javasolt kiterjesztésével a tőzsdebiróság a kereskedelemjogi judikatura irányitása és fejlesztése terén a rendes bíróságokkal egyenlő rangú tényezővé válnék, sőt a kereskedelmi jog némely ágában kizárólag gyakorolná a birói hatalmat. Annak a nagy jelentőségnek a következtében, a melyre a tőzsdebiróság hatáskörének a kiterjesztése folytán szert tenne, kiemelkednék abból az eddigi állapotból, a melyben majdnem kizárólag csak a kereskedői osztály érdekeit szolgálta és ezentúl szélesebb körű hivatást tölthetne be. Ez a hivatás a tőzsde autonómiájának némi megszorítását teszi elkerülhetetlenné és ennek folytán a tőzsdebiróság szervezetében az általános állami érdek képviseletének helyet kell szorítani. Az állami érdek képviseletének a kapcsán újból fölmerül az a már többször megvitatott kérdés, hogy nem kellene-e a tőzsdei bíráskodásban jogászbirónak is részt vennie? A kérdés ujrafölvétele már a miatt is indokolt, mert a korább vitákban e hatáskör kiterjesztéséről még nem volt szó és külön-: ben is a már lezárt viták ujrafölvételéhez egymagában az idők múlása és a viszonyok változása is rendszerint elegendő alapot szokott nyújtani. A jogászi elemnek a tőzsdei bíráskodásban való részvétele ellen főérvül azt szokták fölhozni, hogy a formalisztikus eljáráshoz szokott és az élettől elvont elméletek világában nevelkedett jogászbiró a tőzsdebiróságot, a melynél a gyakorlati érzék korlátlan érvényesülése játssza a főszerepet, ebbőLa jellegéből vetkőztetné ki. Tagadhatatlan, hogy a kereskedői szellem teljes megértése és a gyakorlati élet követelményeinek az átérzése nélkül a kereskedelmi jogviták elbírálása nem lehet egészen megnyugtató, de talán a jogtudománynak is van valamelyes jótékony szerepe az igazságszolgáltatásban és nevezetesen a kereskedelemjogi judikaturában is? Akadhat ugyan, még pedig tudományos alapon is, olyan álláspont, mely az elméleti