Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 9-10. szám - A járásbíróságok reformja. 2. [r.]

668 BÍRÓI GYAKORLAT. I. a dolog megszerzése, 2. az elidegenítés körüli közreműködés. Az utóbbi elkövetési módnak azonban nem kelléke, hogy az elidegenítés tényleg megtörtént legyen. Helyesen mondta ki a C, miszerint a tényálladék megvalósul az elidegenítésre való közreműködéssel is, a nélkül, hogy az elidegenítés tényleg bekövetkezzék (B. J. T. LXX. 272. 1.). 1883 : XXV. t.-cz. 1. §. A joggyakorlat szerint ki van zárva az uzsora fennforgása, ha ipari vagy kereskedői üzlet folytatásához adott kölcsönpénzről van szó (B. J. T. XV. 225., XVI. 5., LV. 88. 1.). Nem zárja azonban ki az uzsora megállapítását, ha a nyomasztó adósságok kiegyenlítésére felvett kölcsön egy része vállalat bérletére lesz felhasználva (B. J. T. LXX. 268. 1.). A szorult anyagi helyzetre von következtetést a G. abból, ha a kölcsönfelvételre azért volt szükség, hogy sértett házának elárvereztetését megakadályozza (B. J. T. LXX. 268. 1.), a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti aránytalanság szempontjából pedig a kikötést tekinti irányadónak és nem a tényleges teljesítést (B. J. T. LXX. 327. 1.). 1912 : XXX. t.-cz. A háborús állapot következtében sokat foglalkoznak a bíróságok a véderőről szóló törvény büntető rendelkezéseivel. A jogi szaklapok számos idetartozó jogesetet hoztak nyilvánosságra. Ugy hogy a törvény 67—69. §-ainak a lefolyt esztendőben egész judikaturája támadt. 67. §. A törvény e rendelkezése bünteti azt, ki magát vagy másf^ a tényleges katonai szolgálat alól kivon. A szolgálat minősége tekintetében a törvény közelebbi meghatározást nem tartalmaz. A gyakorlat ennélfogva ide vonja a népfelkelői szolgálatot is (B. J. T. LXX. 171. 1.). E vétségnek egyébként a törvény világos rendelkezése szerint két esete van. Nevezetesen : 1. ha vádlott valakit a törvényes hadkötelezettség alól von ki ; 2. ha mást kivon a tényleges katonai szolgálat alól. A törvény e rendelkezéséből világos, hogy a cselekmény a tényleges szolgalatot megkezdett egyént illetőleg is elkövethető (B. J. T. LXX. 171. 1.). A tényálladék egyaránt megvalósul, ha valaki a cselekményt a maga vagy más érdekében követi el. Helyes ennélfogva a döntés, mely szerint tettesi tevékenységet fejt ki az, a ki a katonai szolgálat alól kivont egyént bujkálása alatt élelemmel, ruházattal ellátja (B. J. T. LXX. 517. 1.). Ennél a bűncselekménynél befejezéshez szükséges, hogy valaki bármily rövid időre kivonassák a katonai szolgálat teljesítése alól. Ha ez nem sikerült, akkor csak kísérlet foroghat fenn (B. J. T. LXX. 318. 1.). A törvényes feltételek fennforgása esetén a cselekmény a H. V. M. 11. §-ának rendelkezése alá esik. Ennek feltétele azonban, hogy a cselekmény közvetlenül veszélyeztesse a hadviselés érdekeit. Nem nyerhet tehát alkalmazást az a törvényszakasz, ha vádlott a katonai szolgálatra alkalmatlannak bizonyul (B. J. T. LXX. 316. 1.). 69- §• i- pont. E tényálladéknak eleme, hogy vádlott a csonkítás