Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 9-10. szám - A járásbíróságok reformja. 2. [r.]

BÍRÓI GYAKORLAT. 669 folytán egészen vagy részben szolgálatképtelenné váljon. Megvalósul tehát a tényálladék akkor is, ha vádlott a csonkítás folytán csupán fegyver nélkül teljesítendő népfölkelöi szolgálatra vált alkalmassá (B. D XIII. 158. !.)• Es épen mert a s^lgálatképtelenség csökkenése mint eredmény szintén megvalósítja a tényt/'adékot : a vétség megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy az ön. agát megcsonkított s ennek következtében katonai szolgálatra alkalmatlannak talált egyén a katonai szolgálatra való alkalmasság kellékeinek leszállítása következtében a megtartott ujabb sorozáson besoroztatott (B. J. T. LXX. 174. 1.). S. T. 20. §. A budapesti t. már ezelőtt néhány évvel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a helyreigazító panasz feletti tárgyalásnak a hatóság engedélye nélkül történt közzététele megállapítja az 1897 : XXXIV. t.-cz. 20. §-ában meghatározott vétséget (B. J. T. LXIX.- 240. 1. . Akkor Angyal Pál beszélte meg a határozatot s azzal azonositotta magát. A mult év folyamán a kérdés a C. elé került s ott is ugyanaz a felfogás nyert kifejezést (B. J. T. LXX. 324. 1.). 24. §. 9. a) pont. A jogi irodalom foglalkozott a kérdéssel, hogy a gyermeknemzést gátló vagy magzatelhajtó szerek hirdetése sajtódeliktumot képez-e, mely a sajtójogi fokozatos felelősség alá esik. Finkey Ferenc^ (B. Sz. T. 4. füzet 106—110. 1.) ezt vitatja. Ellenben Doleschall Alfréd (J. T. K. XLIX. 22. sz.) és Vaikó Pál l A sajtóról szóló törvény magyarázata. 102. 1.) e kérdést tagadólag dönti el. A joggyakorlat is arra az álláspontra helyezkedett, hogy e cselekmény nem sajtóbüncselekmény, hanem sajtórendészeti deliktum, a melyre a sajtótörvénynek a fokozatos felelősségre vonatkozó rendelkezései alkalmazást nem nyernek (B. J. T. LXX. 267. 1.). A C. gyakorlata szerint a deliktumnak nem eleme, hogy a magzatűző gyanánt hirdetett szer valóban alkalmas legyen az elvetélés előidézésére. Megvalósul a vétség akkor is, ha a hirdetett szer a gyermeknemzés vagy magzatelhajtás előidézésére nem alkalmas (B. J. T. LXX. 267., 271. 1.). Megállapítható a tényálladék annak terhére is, ki a cselekményt alkalmazotti minőségben és hatáskörben valósítja meg (B. J. T. LXX. 271- L). Bűnvádi perrendtartás. 13. §. 6. bek. A sértett fogalmi körével foglalkozik a budapesti t. egy határozata. Felmerült ugyanis a kérdés, hogy erőszakos nemi közösülés esetén a sértett nő férjét micsoda jogkör illeti meg. A határozat kifejti, hogy a B. P. szerinti sértett s a B. T. K. szerint magáninditvány tételre jogosult sértett nem azonos egymást fedő fogalmak. Erőszakos