Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1918 / 9-10. szám - A járásbíróságok reformja. 2. [r.]
BÍRÓI GYAKORLAT. ződéstöl való visszalépésre ; ugy a szerződésileg biztosított jog gyakorlása nem valósítja meg a tényálladékot. A mennyiben azonban a szerződés feltételei egyedül vevőnek nyújtanak módot .a szerződéstől való visszalépésre : ugy eladó nem jogosult a szerződéstől visszalépni s a mennyiben ezt mégis megteszi, ugy a magatartás ezen tényálladék megállapításának alapjául szolgálhat. Nem zárja ki a bűncselekmény megállapítását, ha eladó a teljesítést azért tagadta meg, mert vevő által megkárositottnak vélte magát oly értelemben, hogy vevő a szállítmányt a valóságos mennyiségnél kisebb súlyúnak fogadta el (B. J. T. LXX. 167. L). Egy esetben a C. azért nem állapította meg a bűnösséget, mert vádlott nem szállítási, de munkabérszerződést kötött ; nem szállításra vállalkozott, de munkateljesítésre (B. J. T. LXX. 225. 1.). Ámde a törvény nem csupán a szállítás, de egyáltalában a szolgáltatás nem teljesítését bünteti. A H. V. M. 1. §-a tehát tágabb kört ölel fel, mint a B. T. K. 457. §-a. A H. V. M. 1. §-ában szereplő szolgáltatás a szállítás iránti kötelezettségen felül mindennemű szolgáltatás iránti kötelezettséget magában foglal. így a bérleti, kölcsön- vagy munkabérszerződésből származó kötelezettség nem teljesítését (ugyanígy Angyal Pál B. Sz. T. 10. füzet 13. 1.; Finkey Ferenc^, Háborús büntetőjogunk és büntetőpolitikánk a háború után. 13. 1.). 2. §. 3. pont. Minősítő körülmény, ha a cselekmény a fegyveres erő érdekét közvetlenül veszélyezteti. A C. nem találta megállapíthatónak e minősítő okot, mikor a szerződésszegés következtében előálló szénaszükség lovak elhullását okozta (B. J. T. LXX. 167.).- Nézetem szerint ily esetben a minősítés megállapítható volna, mert ha a szerződésszegés folytán lovak hullottak el: akkor a fegyveres erő érdekének közvetlen veszélyeztetése legalább is felette közelfekvő. 6. §. E §. szerint büntetendő az alszállitó, alvállalkozó, megbízott. A törvény megalkotása óta állandóan az a gyakorlat, hogy a közbeeső alszállitóval vagy alvállalkozóval szerződött egyén szerződésszegése is e törvényszakasz rendelkezése alá esik (B. J. T. LXVIII. 78., 161., 303. 1.). E következetes gyakorlattal analóg az az ujabb döntés is, mely szerint az alvállalkozó megbízottja is lehet alanya e bűncselekménynek (B. J. T. LXX. 163. 1. Nagy Zoltán megbeszélésével). rí. §. Kimondotta a C, hogy e minősítés- kísérlet esetén is alkalmazható (B. J. T. LXX. 318. 1.). A döntés megfelel az irodalmi nézeteknek {Angyal Pál, B. Sz. T. 10. füzet 66. 1. Degré Miklós, Háborús büntetőjog 26. l.j. Anyagi büntetőjog kérdéseit tágyazó más törvények. K B T K. 129. §. Az e törvényszakaszban meghatározott tulajdon elleni kihágásnál 'az e'lkövetési cselekedet kétféle lehet. Nevezetesen :
