Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 9-10. szám - A járásbíróságok reformja. 2. [r.]

566 BÍRÓI GYAKORLAT kincstár képviselőjét fondorlatosan megtévesztette. A megtévesztés pilla, natától kezdve a birtoklás nem volt többé jogos. A mikor tehát a lovat eltulajdonította, a mikor azzal mint magáéval rendelkezett, akkor már nem volt jogos birtokos. Mert csak fondorlatos megtévesztés utján juthatott abba a helyzetbe, hogy a lovat birtokában tarthassa. Ténykedése tehát a csalás összes jogi elemeit megvalósítja. A csalásnak a lopástól való megkülönböztetése pedig azon múlik, hogy sértett a fondorlatos megtévesztés folytán maga szolgáltatja ki a kicsalt értéket, avagy az elvételi cselekmény folytán sértett beleegyezése nélkül kerül a tettes birtokába. A C. előbbi esetben a csalást, utóbbiakban a lopást állapítja meg (B. J. T. LXXI. 63, 1.). B. T. K. 381. §. 1. és 2. pont. A csalást a 381. 1. pontja szerint minősiti a C. akkor is, ha azt közhivatalnok nem valódi állásának feltárásával, de oly közhivatalnoki minőség vagy hatáskör színlelésével követi el, mely őt tényleg meg nem illeti (B. J. T. LXXI. 59. 1.-. A döntés [megfelel az irodalmi nézeteknek (Edvi ülés, Kommentár. III. 330. 1. Angyal, Tankönyv. II. 619.) s a C. eddigi gyakorlatának (B. J. T. XXIII. 269., LXI. 27. 1.). 30,1. §. Több esetben vitás volt, mi tartozzék a közokirat fogalmi körébe. A C. kimondotta, hogy közokirat az orsz. gazdasági bizottság által kiállított szállítási igazolvány (B. D. XIII. 4.), a közigazgatási hatóság által kiállított gabonaelszállitási igazolvány (B, J. T. LXX. 143. 1.), a székesfőváros tanácsa által kiállított élelmezési jegy (Ü. L. XXXV. 37. sz.), a ezukorjegy (Ü. L. XXXV. 38. sz.), a hagyatéki leltár (Ü. L. XXXV. 31. sz.). 394. §. Megállapította a C. az e §. Szerinti kozokirathamisitást az anyakönyvvezetővel szemben, ki az anyakönyvbe a házasság megkötésének napjául a házasság tényleges megkötésének napja helyett más napot ir be (Ü. L. XXXV. 4. sz.). 473. §. Hivatali hatalommal való visszaélésnek más bűncselekményektől való elhatárolása foglalkoztatta egy esetben a bíróságokat. Egy villanyos vasúti ellenőr hivatala gyakorlása közben egy szolgálatot teljesítő kalauznét tettleg bántalmazott. A kir. ügyészség hivatali hatalommal való visszaélés miatt emelt vádat. A vádtanács csupán becsületsértést, a budapesti t. ellenben hatóság elleni erőszakot látott fennforogni (B. J. T. LXX. 133. 1. Törekr Gé\a megbeszélésével). E határozat meghozatalában e sorok irója is részt vévén, nem foglalkozhatom tüzetesebben a kérdéssel. A hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmények megtorlásáról szóló törvény. x. §. E törvény a szerződés nem teljesítését vagy nem megfelelő teljesítését bünteti. Ha a szerződés módot nyújt a kötelezettnek a szer:-