Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - Aktív és passzív választójog

AKTÍV ÉS PASSZÍV VÁLASZTÓJOG. 61 az időpont, a mikor minden irni és olvasni tudó egyén az elemi népiskola negyedik osztályát is elvégezte, a kisegítő jogczimek módot nyújtanak arra, hogy az irni és olvasni tudó, de az elemi népiskola negyedik osztályát el nem végzett férfiak közül választójogot nyerjenek mindazok, a kiknek, mint a társadalom értékes és a választójog gyakorlására képes tagjainak a választójogból kizárása indokolt nem volna. Másrészt e kisegitő jogczimek alkalmas eszközül kínálkoznak arra, hogy a választójoghoz juttassák azokat is, a kik az elemi népiskola negyedik osztályát annak idején elvégezték, de ezt a régebbi iskolai feljegyzések hiánya okából igazolni esetleg nem tudják. De ettől eltekintve is a kisegitő jogczimek általában megkönnyítik a választójog igazolását. A főjogczimnek, az elemi népiskola negyedik osztálya elvégzésének igazolása ugyanis, jóllehet azt a törvényjavaslat messzemenő rendelkezésekkel elősegíteni kívánja, lényegesen nagyobb nehézségekkel jár, mint a kisegitő jogczimek igazolása és az érdekeltek közreműködése nélkül rendszerint nem is történhetik meg. Ezzel szemben majdnem az összes kisegitő jogczimek igazolására hivatalos adatok fognak rendelkezésre állani. A kisegitő jogczimeknek tehát az a fontos gyakorlati jelentőségük is van, hogy lehetővé teszik a törvényjavaslat azon alapelvének a megvalósítását, hogy a választók összeírása lehetőleg még az érdekeltek közreműködése nélkül is biztosítva legyen. A törvényjavaslat 2. §-ának 2—6. pontjában felsorolt kisegitő jogczimeket a kövezőkben ismertetjük. a) A 2. §. 2. pontja értelmében választójogot nyernek azok a huszonnegyedik életévüket betöltött, irni és olvasni tudó magyar állampolgár férfiak, a kik akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve — akár ugyanegy, akár több községben — legalább ti% korona állami adóval vannak megróva. Az $. §. szerint ezen választói jogczim szempontjából a névjegyzék elkészítésének vagy kiigazításának évét közvetlenül megelőző naptári évben kirótt föld-, ház-, kereset-, tőkekamat- és járadék-, bánya- vagy jövedelmi adót — az esetleges adópótlék