Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - Aktív és passzív választójog

62 [)K. KASSAY GYULA vagy pótadó nélkül — kell számításba venni, ehhez hozzáadva a közös háztartásban élő feleség és kiskorú törvényes (törvényesített) gyermek föld- és házadóját. Az ideiglenesen adómentes föld- és házbirtok után kirótt adót is számításba kell venni. Az elsó kiegészítő jogczim tehát adóczenzus. A választói jogczimül szolgáló adónak tíz koronában történt megállapítása — mint a legtöbb számszerinti megállapítás — nem nélkülözhet bizonyos önkényszerüséget. Az adóczenzus összegének megszabásánál a törvényhozásnak mindig két véglet között kell mozognia, mivel magas adóczenzus plutokratikus hatású, mig az elenyészően csekély vagy bármily összegű adó megkivánása rendszerint nem biztositja a czenzus által elérni kivánt czélt. A törvényjavaslat a tíz koronás adóczenzussal a helyes középutat keresi. Az 1913: XIV. t.-czikk az adóczenzusnak három fokozatát állította fel, és pedig az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzése esetére két koronás, az irni és olvasni tudás kellékének fennforgása mellett husz koronás, végül az irni és olvasni nem tudók tekintetében negyven koronás adóczenzust. Mind a törvényjavaslat, mind az 1913 : XIV. t.-czikk szerint már az adó kirovása megállapítja a választójog kellékét, tekintet nélkül arra, hogy az adóval megterhelt 'eleget tesz-e adófizetési kötelezettségének. A törvényjavaslat ezen álláspontja megfelel egyrészt a magyar törvényhozásnak az 1899: XV. t.-czikk megalkotása óta vallott felfogásának, másrészt annak a megfontolásnak, hogy az adóczenzuson alapuló választójog nem az adófizetés ellenértéke, hanem a társadalom értékes elemei felkutatásának egyik eszköze. b) A törvényjavaslat 2. §-ának 3. pontja értelmében választójogot nyernek a huszonnegyedik életévüket betöltött, irni és olvasni tudó mindazok a magyar állampolgárok férfiak, a kik rendes tényleges katonai szolgálati kötelezettségüknek eleget tettek, vagy háború .ideje alatt legalább két évig - - bár megszakítások-