Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - Aktív és passzív választójog

6o DK. RASSAY GYULA ismertetett alakjában teljesen megfelel a választójog általánosságára nézve felállított ismérveknek. E czenzus — a megkívánt képzettségnek az e czélra szervezendő tanfolyamok segélyével való elsajátítása és az erre szolgáló bizottságok előtt való igazolása utján — mindenki számára elérhető lesz. De a jelenlegi állapot szerint is az elemi népiskola negyedik osztályát az írni és olvasni tudó, huszonnégy éven felüli férfilakosság túlnyomóan nagy része — az 1910. évben tartott népszámlálás szerint 87%-a — elvégezte, a mi magában véve 2.624,000 választót jelent. (Az iqi3:XIV. t.-czikk alapján készült első, 191$. évi névjegyzék mindössze 1.627,000 választót tüntet fel.) E mellett a tankötelezettség általánosságából következik, hogy az elemi népiskola negyedik osztályát elvégzett egyének arányszáma a különböző társadalmi osztályokban — a huszonnégy éven felüli, irni és olvasni tudó férfi lakosságot véve figyelembe — lényeges eltéréseket nem tüntethet fel és igy az elemi népiskola negyedik osztályának czenzusára alapított választójog általánossága a választóközönség összeállítása tekintetében is biztosítottnak látszik. IV. Az előadottak szerint a törvényjavaslatnak főjogczime már magában véve széleskörű és az általános választójog alapelveinek megfelelő választójogot valósit meg. Ha figyelembe veszszük azt a fentebb már emiitett tényt, hogy a huszonnégy éven felüli, irni és olvasni tudó férfiaknak 87%-a az elemi népiskola negyedik osztályát elvégezte, nyilvánvaló, hogy a törvényjavaslat 2. §-ában felsorolt többi jogczimek, a melyek szintén csupán az irni és olvasni tudás feltétele mellett — és a vitézségi érem, valamint a Károly-csapatkereszt jogczimének kivételével — szintén csak a huszonnegyedik életévüket betöltött férfiaknak adnak választójogot, a várható választók száma szempontjából, a főjogczimmel szemben csakis alárendelt jelentőségűek lehetnek, miért is azokat a törvényjavaslat általános indokolása kisegítő jogcímeknek nevezi. E jogczimek ugyanis két irányban mutatnak kisegitő jelieget. Egyrészt addig, a mig bekövetkezik az iskoláztatás ügyének fejlődésével mindinkább közeledő az