Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - Adóügyi politikánk és a legeslegújabb adónovella

EXNER KORNÉL vedélmi adót és 10 korona 50 fillér pótlékot állapított meg, a megnevezett adózó panaszára tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A magyar királyi közigazgatási biróság a panasznak helyet adva, a panaszost a jövedelmi adó és a pótlék megfizetésének kötelezettsége alól fölmenti. Megokolás: A panaszos az adófelszólamlási bizottság határozatát azért tartja sérelmesnek, mert vele, mint bécsi lakossal szemben, az 1909 : X. törvény 23. §-ának alkalmazásánál, a magyarországi föld- és házbirtokból eredő bevételeit a bizottság háromszorosan vette, de az ingatlanokat terhelő jelzálogos tartozások kamatait csak egyszeresen számította és csak ily eljárás mellett- hozhatott ki 20.000 koronát meghaladó adóalapot. Ez a biróság a panaszt alaposnak találta. Az emiitett törvényszakasz ugyanis azt rendeli el, hogy háromszorosan a föld- vagy házbirtokból eredő jövedelem számittassék, nem pedig a föld- vagy házbirtokból származó bevétel vagy hozadék. Már pedig a jövedelem — ennek helyes tudományos meghatározása szerint is — csak a kamatterhek levonása után öli elő. Nyilvánvaló tehát, hogy a külföldön élők jövedelmi adójának megállapításánál csak a föld- és házbirtokot terhelő adóssági kamatok levonása után fennmaradó részt, mint jövedelmet lehet jogosan háromszorosan számitani. Az adófelszólamlási bizottság számítási módja mellett jövedelmi adóval kellene megróni azt is, a kinek az ingatlanából eredő bevételét az ezzel összefüggő terhek fölemésztik és igy jövedelme egyáltalán nincs is. Ez az eljárás pedig ellenkeznék a jövedelmi adóztatás legfőbb elvével, a mely szerint csak jövedelem adóztatható. Hogy a törvényhozás is a közigazgatási biróság által most adott értelmezés mellett alkotta meg az 1909: X. törvény iy. ii-át, az kitűnik a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a pénzügyi bizottság jelentésében foglalt abból a kijelentésből is, hogy