Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - Aktív és passzív választójog

48 AKTÍV ÉS PASSZÍV VÁLASZTÓJOG. ket eloszlatni s igy az őt követő Esterházy-kormány vállalta ezt a feladatot, mely a választójogi reform minden társadalmi osztályt kielégítő s ezáltal mindenkit megnyugtató megoldásával e kérdést nyugvó pontra helyezi s belső békét teremtve, hivatva van arra, hogy a magyar nemzeti állam megerősödését és jövő nagyságát, polgárai jólétének biztosításával megalapozza. AKTÍV ÉS PASSZÍV VÁLASZTÓJOG. Irta: Dr. RASSAY GYULA, miniszteri segédtitkár. A törvényjavaslat rendelkezései közül az aktiv és passzív választójogra (anyagi választójog) vonatkozó rendelkezések két okból birnak túlnyomó jelentőséggel és kívánnak elsősorban megvilágítást. Egyrészt kétségtelen ugyanis, hogy az aktiv és passziv választójog szabályai a képviselőtestület összetételére és működésének irányára döntő befolyással vannak és ennek folytán mintegy előre meghatározzák a jövendő törvényhozásnak, sőt ezen tulmenőleg az egész állami életnek alapjellegét. Az aktiv és passziv választójog szabályainak ezen nagy horderején felül a törvényjavaslat e tárgyú rendelkezéseinek elsőrangú jelentőséget kölcsönöz másrészt az a körülmény, hogy a törvényjavaslat létrejötte azoknak a reformtörekvéseknek az eredménye, a melyek ép az aktiv választójog jelenleg hatályos szabályainak módosítására irányulnak. A törvényjavaslatban az aktiv és passziv választójog szabályait az első három fejezet tartalmazza. Az Első fejezet a férfiak, a Második fejezet a nők aktiv választójogáról, a Harmadik fejezet pedig a választhatóságról, vagyis a passziv választójogról rendelkezik. Az alábbi fejtegetések a törvényjavaslat beosztását követik, mégis azonban azzal az eltéréssel, hogy a nők választójogára vonatkozó rendelkezéseket csupán az összefüggés okából elkerülhetetlen mértékben érintik, míg azok beható ismertetését és tárgyalását külön fejtegetés tárgyául hagyják fenn.