Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - Aktív és passzív választójog

AKTÍV ÉS PASSZÍV VÁLASZTÓJOG 49 Az aktiv választójog. 1. Mielőtt a törvényjavaslatnak az aktiv választójogra vonatkozó rendelkezéseit vizsgálat alá vennők, tekintsük át egészen rövidre fogva, minő csoportokra osztja az elmélet* az aktiv választójog szabályozásának azokat a rendszereit, a melyek a képviseleti alkotmánynyal biró országokban kifejlődtek. Mindenekelőtt meg szoktak különböztetni általános és megszorított választójogot. Altalánosnak tekintik a választójogot, ha az állampolgárságon, bizonyos életkoron és esetleg — a meghatározott időtartamon át ugyanazon községben vágy választókerületben való állandó lakáson domicilium! felül a választójognak semmi egyéb kelléke nincs; mig ha a most .felsorolt kellékeken felül a választójognak egyéb, különös kellékei (adó-, értelmiségi- vagy egyéb czenzusi is vannak, megszorított választójogról szólnak. A választójog általánosságával nem tartják ellentétesnek, ha a nők általában nem bírnak szavazati joggal, továbbá ha ki vannak zárva a választójogból az elmebetegek, a gyámság alatt levők, a szegénysegélyben részesülők, a csőd alatt állók stb. Az általános választójog kategóriáján belül megkülönböztetik egyrészt az általános és egyenlő, másrészt a lefokozott általános választójogot. Leiokozott általános választójog névvel jelölik meg nevezetesen azt a választójogi rendszert, a melynél minden oly állampolgárnak van ugyan választójoga, a ki a meghatározott választói életkort betöltötte és az állandó egyhelybenlakás netán megkívánt kellékének is megfelel, de e mellett nem minden választó szavazata érvényesül egyforma sulylyal, mivel a választók különböző csoportjai akár a többes szavazat intézménye, akár a választók körén belül adófizetésre vagy foglalkozásra, esetleg műveltségi fokra (például irni és olvasni tudás) tekintettel alakított külön választó* Lásd például Georg Meyer: Da^ Parlamentarische Wahlr'echt. Berlin 1901., 41?. lap. logállara. XVII. évf. 1—2. f. 4