Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - Adóügyi politikánk és a legeslegújabb adónovella

ADÓÜGYI POLITIKÁNK ÉS A LEGESLEGÚJABB ADÓNOVELLA. Irta : EXNER KORNÉL. Edesatyám emlékének. Vannak emberek, a kik csodálatos tehetséggel tudják felismerni, hogy mily tudományos témák érdeklik a nagyközönséget. Ilyen dr. Gyomai Zsigmond, a Jogállam szerkesztője, a ki felkért, hogy a legeslegújabb adónovella nehezen érthető újításairól kritikai ismertetést írjak. Valóban, a közönséges szem nem tudja ujabb adótörvényeink rejtelmeit érzékelni, akárcsak az infra-vörös és az ultra-ibolya sugarakat. . . Előttem feküdt a legeslegújabb adónovella tanulmányozásához szükséges anyag: q törvényjavaslat, a .megokolás, a pénzügyi bizottság jelentése, az országgyűlés naplója és az addigra kibocsátott két végrehajtási utasítás. A szálló ablakán beözönlőit a fenyőerdő illata, a melyet az augusztusi nap heve párologtatott ki a tülevelekből. Kedvvel dolgoztam, de nem könnyen, mert fárasztó szellemi tornának kellett minden rész leírását megelőznie. Munkámban megzavart a sürgönykihordó. A szomorú hírt hozta édesatyám haláláról. Elhomályosult szemmel ráborultam írásaimra . . . 1893-ban volt. Atyám egy emlékirattal jött haza, a melyet «az egyenes-adóreformok tárgyában összehívandó szakbizottság))-hoz intézett Wekerle Sándor, a pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök. A legelső, szűkebb értekezletről jött, a melyet a minisztertanács termében tartottak. Résztvettek benne a miniszterelnökön kívül: Lukács László, Márffy Ágost, Jankovich János, Exner Nándor és még vagy hárman. logillam. XVII. évi. 8. 3*>