Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 7. szám - A járásbíróságok reformja. 1. [r.]

SZEMLE. — (A Jogállam adóügyi füzete). A magyar adózási jog a legszövevényesebb dolgok egyike. Minden uj törvény s rendelet iparkodik azt még szövevényesebbé tenni. Egy földbirtokos pl. eddig 12 különféle adót \ fizetett. Az 1018 : IX. t.-cz. után 13-at kell fizetnie. így van ez más adóalanyoknál is. De ez a törvény az egyes adónemeket is sok részben átalakítja. Fontos és nehéz dolog kihatásait az egyes adónemeken végig kisérni, s azt csakis oly vezető mellett tehetjük meg, ki ugy az elmélet, mint a gyakorlat terén elsőrendű. Szerkesztőségünk átérezte a föladat fontosságát s nehézségeit. Ezért legközelebbi, még e hónap folyamán megjelenő füzetünket kizárólag az adóügynek szenteljük. Fölkértük ár. Exner Kornél közigazgatási birót és egyetemi tanárt, hogy adórendszerünknek az 1918 : IX. t.-cz. folytán történt kialakulásait ismertesse. Exner Kornél a föladatot az ő nagy elméleti és gyakorlati tudásának megfelelő módonoldotta meg. Kidomborította az egyes adónemek és a noyella közt fennálló kapcsolatokat, s rávezetett azokra a szép számú kétségekre, eltolódásokra s hibákra, a melyek ennek a törvénynek a nyomán előállanak, ugy a magán személyek, mint a nyilvános s\ámaáásra kötelezett vállalatok adóinál, s így müve, mely kommentárt pótol, elég nagy tényezője lesz. annak, hogy a novella komplikált rendelkezései az életbe nagyobb zökkenés nélkül lépjenek át. — (A\ osztrák-magyar közjogi közösség m 'mősiiése). Arra a nagy jelentőségű közjogi tanulmányra, a mely dr. Szászy Béla igazságügyminiszten államtitkár tollából a fenti czimen a Jogállam 1916. évi évfolyamában napvilágot látott, érdekes válasz jelent meg az Österreichische Zeitschrift für öffentliches Recht czimü bécsi íolyóirat 1917. évi folyamában és legújabban különlenyomatban is. A tanulmány czime «Die rechtliche Natúr von Österreich-Ungarn (Eine Analyse der gemeinsamen Angelegenheiten)» és szerzője báró dr. Löwenlhal József osztrák miniszteri tanácsos. A három ives füzet jelentős helyet tölt be abban a folyton gyarapodó' tanulmány- és polémia-sorozatban, a mely a kényes kérdés tekintetében keletkezett és minthogy az osztrák közjogi iskola közismert állásfoglalásával szemben jelentékeny közeledést mutat a magyar tudományos felfogáshoz, a legnagyobb örömmel üdvözöljük. Löwenthal mindenekelőtt részlettsen ismerteti Szászy értekezésének gondolatmenetét és azután ahhoz néhány megjegyzést füz. Szászyval egyetért abban, hogy a törvényekben és gya corlatban használatos közjogi kifejezések : monarchia, birodalom, közös ügyek stb., a két állam jogi viszonyának lényegét nem képesek földeríteni és.igy magából a viszony tartalmából kell kiindulni. Sorra vesz is azután a viszony tartalmát kitevő közösségeket: az uralkodó azonosságát, a külügyek, a hadügy és a pénzügy közösségét és vizsgálja, hogy ezek a közösségek az államok kapcsolatának melyik típusára vezethetők vissza. Majd mik^r megállapítja, hogy a két állam viszonya a nemzetközi jog által tanított államkapcsolatok egyikére sem illik rá, hanem teljesen síi*