Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 7. szám - A járásbíróságok reformja. 1. [r.]

IRODALOM. C2J A polgári peres és nem peres eljárás terén Térfy Gyula megemlékezik az ügyvéd hadb? vonulása folytán a pe»-t hivatalosan felfüggesztő 5771/1914- M. E. és J021/1915. M. E. rendeletekről, az örökösödési eljárásban a hadbavonult örökösök és a hadbavonult utáni örökösödés szempontjából, a hadbavonult részére kirendelt gondnok jogállását körülíró 9146/914 M. E. a gyámhaiósági eljárást módósitó 60410/1915. B. M. és az örökösödési eljárás lefolytatását megkönnyítő i 545/1915. M. E. rendeletekről. Ha még említést teszünk arról, hogy a háborús vasúti fuvarozásról <dr. Rapoch Jenő, a biztosításról dr. Hevesi Illés, a váltójogról dr. Sichermann Bernát, a csődönkivüli kényszeregyeszségről dr. Suioky István és végül a Pénzintézeti Központról dr. Mestfény Artúr önálló értekezésekben számolnak be ; ha megemlítjük a függelékül csatolt, de önálló értéket jelentő judikatura szemlét és bibliográfiai ismertetést^ azt hisszük teljes képe* adtunk a háborús évkönyv polgári jogi tartalmáról. Az évkönyv a maga egészében, az idevágó anyag kimerítő és maradó becsű gyűjteménye. A Jogászegylet kebelében felmerült értékes gondolat, a feldolgozók és különösen dr. Mes^h'ny Artúr, az évkönyv szerkesztője munkájában, a legszebb formában valósult meg. Már a hatás, melyet a.gyűjtemény anyaga, a magáníog ez aktuális produktumai keltenek, nem nélkülöz bizonyos vegyes elemeket: ha felkelti is csodálatunkat az a törvényhozói készség, mely a hirtelen felmerült tényleges szükségleteket a jogi kogniczió eszközeivel rögtön és nem minden invenczió nélkül elégítette ki, nem kis mértékben perhoreskáljuk a háborús magánjogi szabályok merev jellegével belső ellentétben levő különös hajlékonyságot, mellyel a háborús jogforrások a magánjogi alanyok akaratmegegyezéseinek utólago0 hatásait teljesen a aveszélyeztetett államczél* pillanatnyi és tán csak látszólagos érdekeinek megfelelően rendezik el. Visszatetsző és veszedelmes, mikor a törvény és a judikatura is oly szélesre tágítják ki a jog rugalmas kereteit, hogy azok hézagai közt könnyen elvész az igazság. Dr. Varannai István. Dr. Weis István : A községi közigazgatás reformkérdései. A Magyar Jogélet kiadása. Budapest, 1918. 32. 1. Magyarország lakosságának háromnegyed része falun lakik, ez az az elem, a melyet közigazgatásunk eddig legjobban elhanyagolt, a melyet pedig a nemzeti állam eszméinek megtartani és megnyerni, a melyet a magyarság érdekében megerősíteni — szinte talán a magyar jövő egyedüli utja. Ép azért a közigazgatás reformjának a gerinczét kell képeznie, hogy a község megkapja azt a közigazgatást, a mely szégyenletes állapotából a gazdasági fejlődés, a többtermelés, a nemzeti megerősödés útjára tereli. Weis községeink közigazgatási elmaradottságának okait a gazdasági alap mellőzésében, a szervek hibás összetételében és munkamegosztásé-