Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 7. szám - A járásbíróságok reformja. 1. [r.]

i^28 SZEMLE. ban, a pénzügyi gyöngeségben, a függetlenség hiányában • látja. És való az, hogy, a mi községi jogunk igen kevéssé számol- a gyakorlati követelményekkel,, községeinknek nincs meg a gazdasági alapja és kellő önállósága. Ezeknek a visszás állapotoknak orvoslására Weis dióhéjban teljes, községi programmot ad. Ennek a nehezen összevonható programmnak az a lényege, hogy a községi közigazgatás alapjaivá a mai mesterkélt és túlságosan egy kaptafára húzott községi beosztás helyett a természetes gazdasági egységet képező tanyacsoportokat tegyük. Az ilyen tanyacsoportokban van meg az érdek és érzelmi azonosság és igy az összemunkálás lehetősége, de egyúttal ezek adják meg a szükséges gazdasági alapot a község gazdasági természetű feladatainak megoldására. Ez a község ősgyülésén és bírája utján intézné a saját ügyeit. Az országos jellegű közigazgatás helyi ellátására politikai községek lennének szervezendők, rendszerint több tanyacsoport összefoglalásával ; a közigazgatás hatósága ezekben a politikai köz^ ségekben az anyagilag megerősítendő jegyzői kart illetné és a kis számú képviselőtestület inkább csak az irányítást gyakorolná. , Weis István tanulmánya mindenütt éles megfigyelésen és biztos következtetésen alapszik ; ha néha merésznek tetszik is, ezt inkább gom tatainak eredetisége és a meggyőződés bátorsága okozza. Jól átgondo terve a községi reformnál nem lesz figyelmen kivül hagyható. Dr. Egyed IstvÁ SZEMLE. • — (A főrendiház uj elnöke). Jogi lapok észrevétlenül szoktak elhaladni az országgyűlés két házának elnökségében beálló változások mellett; mikor folyóiratunk ma szakit ezzel a gyakorlattal, azt a nálunk szc katlan esetet kívánja méltányolni, hogy a főrendiház elnökségébe legújabban olyan államférfiú került, a ki már évek sora óta távol áll a politikai élet viharaitól és egy életet kitevő jogi tudományos munkássággal és az ország egyik legfelsőbb bíróságának méltó vezetésével szerzett magának hazánkban és külföldön megbecsült nevet. Wlassics Gyula a magyar közélet ama kevés számú képviselői közzé tartozik, a kik nem családi kapcsolataik által jutottak közéleti szerephez ; egész életén át a munka embere volt, és a tehetséggel és tudással végzett munka emelte őt fokról-fokra. Kiváló képességei a közélet legkülönbözőbb terén érvényesültek ; volt hivatalnok, kodifikátor, egyetemi tanár, miniszter és biró, de mindenik szerepébenvérbeli jogász maradt, a kinek minden szavát és tettét szakszerű tudás, nagy áttekintő képesség és kiváló jogi érzek jellemezte. A napi lapok a. kinevezés alkalmával felsorolták azokat az érdemeket, a melyeket Wlassics