Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 7. szám - A járásbíróságok reformja. 1. [r.]

526 IRODALOM. szabályok egész tömegével zárta ki a lakásbérlet terén valamikor szabadon uralkodó dispositiv magánjogi szabályokat, átgörditve a bérleti jog egész anyagát, a közigazgatási jog rendezett, de egyúttal merev terére. A hiteljog csoportjában nincsen ügylet-faj, melynek teljesítésére a háború oly nagy befolyást gyakorolt volna mint a vétel : Dr. Baumgarten Nándor önálló dolgo73tában ismerteti az érdekes anyágot . .' háborúnak jogalkotásra való teljes alkalmatlanságát mi sem bizonyítja inkább, mint hogy éppen e téren akadunk a legkevesebb tételes szabályra, mert a háborús jog csak félve közeledett ez igazán jogi elemekkel telitett anyag rendezéséhez. Az I915 :XIX. t. cz. és az 1198/1915. M. E., valaminía varrógépek részletfizetésre való vételét szabályozó 4176/1916. M, E. ren­deletek csak incidentaliter érintik a materiát. A kereskedelmi vétel hábo­rús jogának kútfeje egyedül a birói gyakorlat volt: igazságosan és méltá­nyosan, bíróságnak kellett eldönteni azokat a vitás kérdéseket, melyekre sem a törvényhozó sem a szerződést kötő felek nem gondolhattak. A Kúria h?.­boius igazságszolgáltatása annál inéltánylandóbb, mert hiszen alkotmány^ hatáskörében nam törhette át a tételes jogelveket, hanem felkutatva a leg­távolabbi analógiákat volt kénytelen az uj alakulásokat a lex lata rugalmas kereteibe szorítani. A birói interpretatió a mellett, hogy igy soha nem észlelt szabadsággal működik, meglepően egyöntetű ; a háborús vételi judi­katurában például szinte tételes szilárdságban jegeczesednek ki a "gazda­sági lehetetlensége a KT. 353. §-ának vagylagos intézkedéseit megszorító és a fedezeti vételt megkívánó tradiczionális alapokra épített mégis sajátos jogelvek. , • * A háborús vételi judikatura különben önként felveti az a gondolatot, hogy ha kereskedelmi életünk uj, de immár nem efemer jellegű formák­ban bővelkedő életének egész terén mutatkozó anomáliákat csak* ugy tud­juk megoldini, hogy ha mesterségesen konstruált logikai eszközökkel hidaljuk át a méltányosság és a törvény rendelkezése kC... szakadékot: akkor ez a törvény nincsen összhangban a való élettel, tehát sürgős fel­frissítésre szorul. A bírósági eljárás terén a háború két irányban tett kivételes intézke­déseket szükségessé. Egyrészt a moratórium teremtett a polgári peres és nem peres e'járásban különös szabályozást, másrészt a katonai személyek tekintetében —- a kiket e szolgálatuk akadályozott abban,, hogy birói el­járásbr.n particzipáljanak — kellett uj intézkedéseket konstituálni. A moratóriumi eljárási rendeleteket Dr. Fodor Ármin ismerteti : a ma­tériának az a része, mely a moratórium alá eső követelések érvényesítését szabályozza, természetesen az anyagi moratórium-rendeletekkel együtt immár csak jogtörténeti emlék ; élő jog azonban az a szabálykomplexum, a mely az ;ngó és ingatlan árverés korlátozására vonatkozik és a mely a morató­rium alá nem eső követelések behajtása tekintetében, valamint a morató­rium gazdasági következményei folytán vált szükségessé.

Next

/
Thumbnails
Contents