Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1918 / 1-2. szám - A választójog története
A VÁLASZTÓJOG TÖRTÉNETE. 4I lőtlen vagyoni czenzust ezáltal nem kívánta rendszerré tenni és szemei előtt az lebegett, hogy mindenki, a ki legalább 300 ezüst forint értékű vagyonnal bir, választói jogosultságot nyerhessen, igazolja azon rendelkezése, mely szerint a városokban mindazoknak megadta a választói jogot, kik 300 ezüst forint értékű házzal, vagy földdel birtak. Ezzel szemben az 1874. évi törvény a választói jogosultságot városokban három lakrészt magában foglaló ház, vagy 16 forint évi jövedelem után megadóztatott egyéb ingatlan birtokához kötötte. Városokban is megteremtette tehát az egyenlőtlen vagyoni czenzust, melyet az 1848. évi rendezéssel szemben fel is emelt, tekintve, hogy a városokban ugy a három lakrészszel biró, mint 16 forint évi tiszta jövedelemmel felvett ingatlan 300 forintnál aránytalanul magasabb értéket képviselt. Határozott visszaesést képezett továbbá az 1874. évi törvénynek azon intézkedése, mely szerint a kereskedők és gyárosok csak 105 forint adó alá vont jövedelem kimutatása, vagy abban az esetben szerezhették meg a választói jogot, ha állandóan egy segéddel dolgoztak, mig az 1848. évi törvény semminemű jövedelem kimutatását nem kívánta meg, ha letelepedve voltak és tulajdon mühelylyel vagy gyárral birtak. E rövid pár észrevétel is igazolja, hogy az 1874. évi törvényhozás a választói jogosultságot nem csak hogy ki nem terjesztette, de azt határozottan szűkebb körre szorította. E törvényhozás nem tudta, vagy talán nem is akarta megérteni az 1848. évi törvények szellemét, mert nem akarta a politikai jogokat az ezáltal megjelölt irányban tovább fejleszteni. Nem látott, vagy nem akart meglátni egyebet, mint azt, hogy a vagyoni czenzust az 1848. évi törvényhozás is elfogadta, de nem vette észre, hogy a vagyoni czenzus az 1848. évi törvények szellemében csak az akkor még másképen meg nem állapitható értelmi czenzus fokmérője akart lenni, a nélkül, hogv .a jogkiterjesztés korlátjául állíttatott volna oda. Az 1874. évi törvényhozás ezzel szemben az egyenlőtlen