Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat

SZEMLE. 455 — A polgári törvénykönyv javaslalának ismertetése. Az Ügyvédhelyettesek és Ügyvédjelöltek Országos Szövetsége tavaszi elöadás-cziklusának anyagául a polgári törvénykönyv javaslatának ismertetését választotta. Az első előadást márczius 19-én dr. Stfadils Károly egyetemi tanár tartotta a polgári törvénykönyv szerkezeiéről. Előadó vizsgálat alá véve a javaslat szerkezetét, elsősorban éles határvonalat von a külső és belső konstrukczió fogalma között. A külső szerkezet fogalmi körébe sorozza a törvénykönyv nyelvezetét, a jogszabályok relatív tömegét és a javaslat módszerét. Ami a javaslat stílusának ujabban sokat támadott nehézkességét, absztrakt kazuisztikáját illeti, reá mutat arra, hogy népszerű stílusban megszövegezett kódex czélját meg sem közelitheti: a néptörvénykönyvet nemcsak a laikus fogadja értelmetlenül, de a jogász sem érti meg, mert hiányzik belőle a tiszta jogászi alapgondolat. A jogszabályok nagy tömegére és a jogi dialektika látszólagos szövevényességére nem a bírónak van szüksége, hanem a köznek, a jogbiztonságnak. A javaslat belső rendszerét a szövegezés és a módszer következetes egybevágósága jellemzi. Az egyes alanyi jogokat rendszerint nem a perben érvényesíthető jogokként fogja fel, mindig anyagi jogi szabályt konstituál, az ellenkező szerkezettel pedig csak akkor él, ha a biró funkcziója konstitutív hatályú. A polgári törvénykönyv javaslatának életképességére és frisseségére vall, hogy a háborús joggyakorlatnak nincsen egyetlen oly iránya sem, mely nem a javaslat szövegében gyökerezne és hogy ez a szöveg a háború után is alig szorul változtatásra. Márczius 27-én dr. Almási Antal táblabíró, egyetemi magántanár olvasott fel Jogi cselekmények a polgári törvénykönyv javaslatában czimmel. A javaslat általános méltatása mellett hibáztatta, hogy a jogi cselekmények fogalmát és körét nem meríti ki teljesen. Az ügyletek definicziójánál nem ad általános szabályokat, ugy hogy a gyakorlatban a kételyek légiója bukkanhat fel az iránt, hogy az egyes ügyleteknél kinyilatkoztatott jogszabályok általános ,érvényüek-e, vagy nem? A tilos cselekményeknél a javaslat leglényegesebb hibája, hogy csak az anyagi érdekek megsértésével számol, holott a nem vagyonjogi hatásokat is részletesen kellene szabályoznia. Az engedélyezett cselekményekről alig szól, pedig a jog ujabb fejlődése ez irányban is precziz rendezést kiván. A harmadik előadást április j-án dr. Varannai István ügyvédjelölt A nő jogi helyzetéről a polgári törvénykönyv javaslatában czimmel tartotta. Elsőbben is reámutatott arra az ellentétre, mely a római és germán tőről fakadt törvényhozások antiliberális szabályozása és az ősi magyar jog felvilágosodott álláspontja között szembeötlik. A Hármaskönyv inventáriumának legnemesebb öröksége, a nőnek a családban elfoglalt független állását, vagyoni szabadságát, a parafernális és dotális rendszert, a közszerzeményt és az özvegyi jogot szabályozó intézmények sorozata. A polgári törvénykönyv szerkesztői ilyen körülmények közt különösen kedvező