Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1918 / 5-6. szám - A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat
440 IRODALOM. Általában szerzők a nyomozás misteriumaiba bevezetik az olvasót s e részben sok érdekeset adnak. így például érdekes az, mit a bűnügyi feljelentésekkel űzetni szokott visszaélésekről előadnak, a mikor t. i. a feljelentések a polgári követelések behajtására használtatnak fel (20—22. lap);, továbbá a besúgókról (79. lap). De mindezeknél érdekesebb a sajtó szolgálatainak igénybe vételéről szóló rész (45—47. lap). Megszivelendő útbaigazítást ad a mü a névtelen feljelentésekkel szemben tanusitandó magatartás tekintetében (25 lap). A gyanúsított kihallgatására vonatkozó útbaigazítás is a kiemelkedő fejezetek közé tartozik (60. és következő 1.). Jóformán minden tétel, a mellyel a mü foglalkozik, érdekes példákkal van illusztrálva. A példák mind a gyakorlati életből valók és kitűnőek. Azok bemutatása elsőrangú. Egy-egy eset leírása szinte regényes. E példák bemutatása ad szint az előadásnak és köti le az olvasó figyelmét. És a kezdőre talán semmi annyira nem hat, mint a gyakorlatból vett egy-egy példa. A puszta jogtétel kifejtése s a vonatkozó jogszabály száraz magyarázata sohasem fog a kezdőre ugy hatni, mint a gyakorlatban felmerült esetek bemutatása. Azért az a rendszer, mit szerzők követnek, czélravezetőnek mutatkozik. Hiszük, hogy a czélt, mit szerzők maguk elé tűztek, a mü el fogja érni, s a nyomozó közegek kezében hasznos útmutató leend. é. s. Österreichisches und Ungarisches Staatsrecht. Eine Einführung " von Dr. Frii\ v. Keller Geheimen Legationsrat und vortragenden Rat im Auswártigen Amte. Berlin, 1917. J. Guttentag, Verlagsbuchhandlung. Ez a könyv nemcsak az osztrák és magyar közjogot, hanem — a mint a német államjogi irók szokták és pl. Laband is teszi — azt a diszcziplinát is tárgyalja, mely alatt a mi íróink a közigazgatási és pénzügyi jogot értik. A könyv első része Ausztria és Magyarország történelmét tárgyalja, tekintettel a szűkre szabott terjedelemre meglehetősen vázlatosan. Három további részben a monarchia közös intézményeit, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, valamint Magyarország köz-, közigazgatási és pénzügyi jogát tárgyalja, ugyancsak vázlatos formában. A könyv czélja, a mint a szerző az előszóban irja, hogy honfitársainak áttekinthető kézikönyvet nyújtson. Ily irányú szükségről legelőször akkor győződött meg, mikor a háború tartama alatt mint tiszt monarchiánkban megfordult. És mivel oly rövid és áttekinthető kézikönyv, mely a fenti anyagot együttesen felöleli, nincs, nem sajnálta a fáradtságot és "nagy hivatali elfoglaltsága mellett, hozzá fogott könyve megirásához. A könyv osztrák jogi szempontból való bírálatát másutt közöltem.* * L. Juristische Blátter 1918. évi 11. száma.