Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat

IRODALOM. s a «világáramlat »> propagál, minden felnőtt férfinak vagyoni és értelmi czenzus nélkül, egyenesen, titkosan gyakorlandó szavazatát jelenti. Szerző ezt igen jól tudja (no. 1.) s mégis az általános egyenlő választójog nevével operál erősen arisztokratikus értelmi czenzusának ajánlásánál. Ezzel akaratlanul a kormány hibájába esik, mely az általános választójogtól erősen távol álló portékáját szintén az általános egyenlő választójog neve alatt árulja. Nem kevésbbé meglepő a komoly készültségü, éles itélőtehetségü szerző kijelentése, hogy az általános választójog teóriában az összes rendszerek közt a legideálisabb. A mi csak azt jelentheti, hogy a valóságban sohasem lehet ideális. A teóriának s az államregénynek fölcserélése ily gondolkodás. A helyes elmélet, elv a gyakorlatban is helyes, vagy nem is elmélet, nem is elv, csak rögeszme. Az általános szavazatjog — p. o. gyakorlatban egyaránt ideális és reális volt a honfoglaló magyaroknál, az lehet a legfejlettebb, de vagyoni és szellemi tekintetben nagyon egyenlő tagokból álló, főleg kisebb közületekben. Mint elmélet, helyesebben szólva, mint az államtagoknak az államhatalomban való részét meghatározó elv, nemcsak nem ideális, ellenkezőiéi; hamis, rosz, a gyakorlatban pedig a törvények rendelkezései által ezerféleképen korrigált, kijátszott elv, merő czégér, hatásaiban olyan romboló erejű, aminőnek szerző könyve föltünteti. Szerző jól megállapítja a szavazatjog elvét, ha ugy tetszik elméletét, midőn a választójogot közfunkcziónak minősiti (139. 1.). Ennek az elvnek alapján bekövetkezhetik az összes felnőtt polgároknak e közíunkczióra bocsátása, ha azok arra valóban alkalmasak s a kizárás csak bűntény, elmebaj miatt, vagy két közfunkczió inkompatibilitása rendőrközeg, zászló alatt szolgáló katona — és választó) miatt történhetik. De ezt a következményt abból az elvből levonni, hogy minden polgár eo ipso születésénél fogva egyenlően jogosult nemcsak emberi rendeltetésének egyéni magánélete körében megvalósítására, hanem arra is, hogy másoknak törvényt hozzon, csak a józan ész gunyjára lehet. Fő ellenségeink, az angolok tudják ezt s minden világáramlat daczára legújabb, még tárgyalás alatt levő javaslatuk sem fogadta el az általános választójog elvét, melyet pedig éppen 100 éve, 181--ben kezdett követelni egy uj Magna Chartáról rajongóknak, számtalanszor véres zendüléseket is támasztó, de a «szabad Anglia» minden pártja által levert csapata. Megmaradt az önálló, igaz, elég szerény saját lakás és üzlethelyiség czenzusa. Francziaország, az általános választójog elvének igazi hazája, a háború előtt több évvel készült már nemzeti életének e bojtorjánjától a lajstromos és arányos szavazási mód utján szabadulni. Eötvösnek a szavazatjogra vonatkozó kritikája a XIX. Század. Ur. eszméiben már hallgatag postulálta e korrektivumot. Groussier előadványa alapján a javaslat 1912-ben