Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A hatásköri bíróság gyakorlata az első tíz évben

424 KÖZJOG ES KÖZIGAZGATÁS. kezésü rendes bíróságok hatáskörét állapítja meg azzal a megjegyzéssel, hogy az az eljárás eredményéhez képest az ügyet szélesebb hatáskörében mint a közigazgatósági hatóságok hatáskörébe tartozó kihágást is elbírálhatja ; ha pedig a rendes bíróság az ügyben már a tárgyalást kitűzte, a Bp. 22. §-a alapján mindenesetre a rendes biróság hatáskörét állapítja meg. A büntető ügyekben fölmerült összeütközések nagyobb számát és ez ügyekben egyes összeütközési eseteknek folyton újra való megismétlődését talán nem kis részben az a körülmény okozza, hogy ezekben a kisebb jelentőségű ügyekben a negatív hatásköri határozatok ellen a jogi képviselővel nem rendelkező érdekeltek jogorvoslattal nem élnek és igy az elsőfokú hatóságoknak tudatlanságból vagy kényelemszeretetből hozott téves határozatai jogerőre emelkednek. Ép ezért megfontolás tárgyává lenne tehető, hogy a hatásköri összeütközés bejelentésére ilyen esetben ne csak azon másodfokú rendőri büntető biróság jogosittassék-e fel, a melyhez az elsőfokú határozat hivatalból való felülvizsgálat végett (v. ö. 1908 : XXXVI. t.-cz. 11. §-a) előzetesen fölterjesztendő lenne. A mig a büntető ügyekben a rendes bíróságok és közigazgatási hatóságok hatásköre ugy áll egymással szemben, mint szélesebb és szükebbkörü hatáskör, addig a polgári ügyekben az eltérés nem ilyen fokozati jellegű, hanem egymással ellentétes és egymást kizáró természetű. Ez az oka, hogy a hatásköri bíráskodás ezekben az ügyekben emelkedik teljesen arra a jelentőségére, hogy az államhatalmak elválasztását az ügyek természetének és a törvényes rendelkezéseknek megfelelően megvalósítsa. A hatásköri biróság számos határozata foglalkozik tételes elrendezés hiányában azzal a tudományos szempontból is oly sokat vitatott kérdéssel, hogy hol a közjog és a magánjog határvonala és az ügyek természete az egyes esetben a magánjogi igényekre általában hatáskörrel biró rendes bíróságok vagy a közjogi kérdésekben eljárui hivatott közigazgatási hatóságok hatáskörét indokolja-e (pl. 1917. Hb. 28.). Altalános szabály, hogy a hatáskör a felek megegyezése tárgyává nem tehető^hogy a hatáskörön az igény átruházása, lefoglalása nem változtaihat, hogy az ellenkövetelés természete a hatáskört nem befolyásolja. Általános szabály, hogy a hatáskör elbírálása szempontjából az eljárás alapjául szolgáló kérelemben előadott tényállás az irányadó, ellenben a fél vagy a hatóság jogi minősítése mellékes ; a tényállás valódiságának elbírálása pedig már az érdemre tartozik. A főkérdésben megálló hatáskör rendszerint kiterjed az előzetes és mellékkérdések elbírálására is, a jogj kérdésre vonatkozó hatáskör a birtokkérdésre, a jogviszonyt érdemben elbiráló a végrehajtásra. A közigazgatási biróság hatáskörének vizsgálatánál a részletes felsorolás (taxatio) korlátai képezték értelmezés tárgyát; de az e tárgyban kifejlődött igen nagy értékű gyakorlat eléggé bizonyítja, hogy kiterjesztő értelmezés lehetősége nélkül is kétes esetekben a hatásköri biróság min-