Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A vasúti felségjog Boszniában és Herczegovinában

D5 NEUMANN KAROLY csak annyiban intézkedett, hogy 41. §-ának 2. pontjában az idetartozó kérdéseket kivette a tartománygyülés hatásköréből. Az előbb emiitett jelenleg is érvényes magyar-osztrák államszerződés XXIII. czikke csak azt az intézkedést tartalmazza, hogy Bosznia és Herczegovinára nézve az 1879 : L1I. t.-cz.-ben hivatkozott vám- és kereskedelmi szövetségi intézkedések helyébe a most érvényes szerződés intézkedései lépnek. Ezzel tehát a vasutakra nézve ismét nyitva maradt a kérdés. A kormányok közt külön megállapodások a kiegyezésben szabályozott vasúti tárgykörre nézve kifejezetten is csak arra nézve létesültek 1900-ban és 1912-ben, hogy a monarchia két államában a dijszabások kihirdetésére és a díjkedvezmények engedélyezésére és kihirdetésére vonatkozó szabályok a tartományokban is alkalmazandók, és hogy a boszniai és herczegovinai vasutak összes vonalai a nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó berni egyezménybe belépnek. E szerint nem kötelező a tartományokra nézve az a szabály, hogy a mennyiben katonai vagy általános forgalmi érdekek kivánják a fővasutakat, ugyanazon elvek szerint kell építeni, üzemben tartani és igazgatni, mint a monarchia két államában, nem kötelező a fővasutakra vonatkozó forgalmi szabályzatok és a jelzési utasítás. A vasúti üzletszabályzat és a monarchia két államában egyöntetű dijszabási határozmányok és áruosztályozás pedig Boszniában és Herczegovinában csak via facti egyenlők; az egyenlőség fenntartása azonban nem kötelező. Ezek olyan hiányok, a melyeket nem pótol az sem, hogy a magyar-osztrák és bosznyák-herczegovinai vasutak — az üzletszabályzatot, a dijszabási határozmányokat és az áruosztályozást is tartalmazó — közös dijszabási I. részének megváltoztatása csak a monarchia két állama illetékes szakminisztereinek jóváhagyásával léphet életbe és igy de facto csak egyetértőleg változtatható meg, mert Bosznia és Herczegovina kormánya a maga részéről szintén jóváhagyja ezt a díjszabást — vájjon jogosan-e, arra alább reátérünk — és mert ez a jóváhagyás a magyar kormány és az osztrák kormány részéről nem történilc