Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1918 / 1-2. szám - A választókerületi beosztás
A VÁLASZTÓKERÜLETI LEOSZTÁS. több olyan állam, a melyik a lajstromos választást általában vagy a kerületek egy részében behozta, később mégis áttért vagy visszatért az egyes választás szokásos rendszerére. Nálunk a kisebbségi képviseletnek, a lajstromos választásnak sem az irodalomban, sem a gyakorlati politikusok között nincs sok hive. E rendszernek hazai viszonyaink között még kevesebb a jogosultsága, mint más államokban. A lajstromos választásnak, egyáltalán a kisebbségi képviselet érdekeit szolgáló minden más rendszernek természete hozza magával, hogy előmozditja a parlamenti és párttöredékek szaporodását, országos képviselethez juttat a választók zömében gyökérrel nem rendelkező olyan kisebb csoportokat, a melyek igen gyakran a közérdekkel homlokegyenest ellenkező, széthúzó, különleges és a nemzet törvényhozásában létjogosultsággal nem biró érdekeknek állanak szolgálatában. Az is könnyen megeshetik, hogy ily módon lehetetlenné válik az egységes alapon nyugvó, állandóbb kormányzásra képes többség kialakulása. Olyan államban tehát, mint a miénk, a hol különben is túlságosan erős a nemzetiségi, társadalmi és felekezeti széttagoltság s a hol főtörekvésünket minden rendelkezésre álló eszközzel és erővel a nemzeti egység fenntartására és megerősítésére, a társadalom tömörítésére kell fordítanunk: ilyen államr ban a népképviselet kezdete óta állandósult egyes választás rendszerével szakitás nemcsak felesleges, de könnyen veszedelmes kísérletté is válhatnék. Ha valaha szükségünk volt, ugy ezentúl kétszeresen, sokszorosan szükségünk lesz nagy nemzeti eszmények kitűzése mellett a nagy czélokhoz méltó és nélkülözhetetlen erőegyesitésre-