Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választójog története

A VÁLASZTÓJOG TÖRTÉNETE. 33 A VÁLASZTÓJOG TÖRTÉNETE. Irta: Dr. VERTÁN ENDRE, országgyűlési képviselő. Az 1848. évi törvényhozás a jobbágyság felszabadításával karöltve, az állampolgári jogegyenlőség jegyében valósította meg a népképviseleti alapon nyugvó parlamentáris alkotmányt. Maga az 1848 : V. t.-cz. csak egy darabja annak a nagy reformalkotásnak, mely a rendi Magyarország helyébe a polgári Magyarország alapjait rakta le s 200,000 kiváltságos választó helyett 800,000 egyenlőjogu állampolgárnak adott választójogot. Az átalakulásnak e lázas korszakában a nemesség önként mondott le megelőző kiváltságos helyzetéről. A jogegyenlőség kimondásával addig kizárólagosan birt jogait a honpolgárok összességével megosztotta. Az urbériség eltörlésével előnyösebb vagyoni helyzetét áldozta fel. Az egyenlő közteherviselés .elfogadásával addig nem ismert kötelezettségeket vállalt magára. A szabadságjogoknak minden irányban való kiterjesztésével s a jogi egyenlőség kimondásával tehát nemcsak a haladásnak addig nem is sejtett útjára lépett, de a hazafias áldozatkészségnek oly fontos tanújelét adta, hogy igazságtalanság lenne feltételezni azt, hogy az önként felszabadított osztályokat a politikai jogokból kizárni s ezáltal a nemesség osztályuralmát továbbra is fenntartani akarta volna. Ha a 48-iki mü ennek daczára sem helyezkedett teljesen az általános választójog álláspontjára s a részletek tekintetében ennek daczára sem volt teljes és nem volt tökéletes, ennek okát Kossuth L ajos következő nyilatkozatában találjuk meg: «Mi akként valánk meggyőződve, hogy ha a hon, mint joga hozza magával, függetlenné s a független hazában a nép saját sorsának szabad urává lészen, a további fejlődés magátó| Jogállam. XVII. évf. 1—2. f. 3