Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1918 / 1-2. szám - A választókerületi beosztás
26 ÜK NÉMETHV KÁROLY gen elemek lehetőleg együtt tartassanak s azok, a kik idáig együtt gyakorolták választójogukat, most vagy tisztán választási matematika, vagy geometriai kerekdedség érdekében ne választassanak szét. Természetesen a közigazgatási beosztáshoz ragaszkodást nem lehet a végletekig vinni. A mint eddig volt, ugy ezután is lesz bizonyára sok eset, a midőn egy kerület több járásból alakul, vagy hogy egy járás több kerületre oszlik, sőt néha a közigazgatási beosztást — magasabb állampolitikai érdekekből — egyáltalán nem lehet respektálni. A kerületi beosztás egyik fő kiindulási pontjául azonban mindenesetre a közigazgatási beosztást kell vennünk. A területi összefüggés is egyik irányító tényező. A menynyire nem lehet, de nem is szükséges a választókerületek területnagyságának azonosságára vagy szabályos voltára törekednünk: ép ugy nem mellőzhető a területi összefüggés. A decentralizált szavazási rendszer mellett a kerületek földrajzi alakja közömbös, bármily bizarr alakulatnak is meg lehet a maga érdemi jogosultsága; a fődolog csak az, hogy a szavazókör központja a kör minden községe részéről könnyen meg legyen közelíthető. Ellenben a területi összefüggés mellőzése azt jelentené, hogy a választókat néha idegen kerületen keresztül czipelnők be a szavazókör székhelyére. Igaz ugyan, hogy a területi összefüggés mellőzésével gyakran szerencsésebb kerületi beosztást létesíthetnénk, mert nemzetiségi vármegyékben is összehozhatnók a magyar elemeket, a melyek egyébként esetleg mindenik kerületben kisebbségben maradnak. Egyáltalán a területi összefüggés mellőzésével részben meg lehetne oldani a kisebbségi képviselet eszméjét, a miről némelyik külföldi törvényhozás intézményesen (különösen a lajstromos szavazás alakjában) gondoskodik. Ámde, ha egyszer eltérünk a területi összefüggés követelményének általános szabályától, akkor igazán nincs megállás és korlát, akkor ahány ember, annyi kerületi beosztást tudna több-kevesebb indokoltsággal javasolni. A területi összefüggés mellőzésének csak két esetben lehet