Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választókerületi beosztás

A VÁLASZTÓKERÜLETI BEOSZTÁS 15 A VÁLASZTÓKERÜLETI BEOSZTÁS Irta: Dr. NÉMETHY KÁROLY b. t. t., belügyi államtitkár \ választókerületi beosztás az anyagi választójoggal szerves kapcsolatban áll. Az összefüggés egészen természetes: az általános és egyenlő választójog a választókerületek beosztásának aránytalanságából származó visszásságokat egymagában nem orvosolhatja. Épen ezért, a ki a választójog demokratizálásának hive, egyúttal arra az álláspontra helyezkedni kénytelen, hogy az uj rendszer csak akkor lesz teljes, ha a kerületek beosztása megszünteti a korszerű haladás feltételei mögött elmaradt anakronizmusokat. A választójog kérdése körül lefolyt évtizedes vitákban a választókerületek beosztását igen gyakran emlegették a különböző álláspontok hivei olyan értelemben, hogy ezzel bárminő választójogi reform hatását lényegesen lehet módosítani. Kétségtelen, hogy a választókerületi geometria erre elméletben alkalmas eszköz. De merem állítani, hogy a ki hazánkban az általános és egyenlő választójoggal kapcsolatosan azt a feladatot igyekszik megoldani, hogy a választókerületek anakronisztikus beosztásában rejlő viszásságokat a tárgyilagos igazság s az ország korszerű fejlődésének szempontjából szüntesse meg. bizonyára nem fogja azokat a külföldi — a vitákban nálunk is sokszor emlegetett — példákat követni, a melyek a kerületek nagysága közti eltérések tekintetében kirívó szélsőségeket mutatnak fel. Hazánkban ugyanis a kerületek eddigi beosztásában már is olyan indokolatlan szélsőségekkel találkozunk, hogy a reform inkább ezeknek az egyenlőtlenségeknek kiegyenlítésére, nem pedig további fokozására irányulhat. Ez az aránytalanság mint arra alább részletesebben visszatérek - épen a kultúra és a szocziális fejlődés szempontjából elmaradottabb határszéli területeket részesítette előnyben a haladás czentrumaival és a