Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választókerületi beosztás

DK. NÉMETHY KÁROLY gazdasági és államfenntartó jelentőség szempontjából ezt a hattérbe szorítást meg nem érdemlő országrészekkel szemben. Epen ezért a kerületek uj beosztásának vezérlő gondolata sem lehet más, mint magáé a választójogi reformé: a korszerű, demokratikus haladás és az egészséges nemzeti fejlődés biztosítékainak erősbitése. Külföldön a választókerületek beosztásánál rendszerint az ottani közviszonyokból kialakult politikai czélzatok voltak irányadók, melyeket azonban a mi helyzetünkkel — az előbb emiitett elvi követelmények szempontjából — nem lehet kapcsolatba hozni. így történt Ausztriában is, hol az általános választójog behozatalakor (különösen Galicziábani feltűnő czélzatossággal alkották meg a kerületi beosztást. Tény az, hogy a kerületi beosztás külföldön rendszerint konzervatívabb jellegű, mint ,az anyagi választójog, s hogy a legradikálisabb választójogi reformok sem szokták teljesen felbontani a meggyökeresedett régi kerületi beosztást. A legklasszikusabb bizonyiték erre a porosz példa. Az 1917 november 24-én benyújtott porosz választójogi javaslat aránylag még nagyobb lépést készül tenni, mint a mi mostani választójogunk. Mig mi az 1913 : XIV. t.-czikkel mégis már bizonyos mértékig kiterjesztett választójogból megyünk át az irás-olvasás, tehát a minimális értelmi czenzus alapjára fektetett általános választójog rendszerére: addig Poroszország, a választójogi konzervatív iránynak idáig bevehetetlen vára, az ő igazán magában álló elavult rendszeréből (a három osztály középkori jellegű állapotából) egyszerre tér át a csupán 2^ éves korhatárral és egy évi domiciliummal korlátozott általános választójogra. És ugyanaz a Poroszország, a mely az anyagi választójog terén ekkora ugrást készül tenni és a nyilvános szavazást az egész vonalon a titkossal felcserélni: a kerületi beosztásnál beéri annyival, hogy a legnépesebb 12 kerületben 1 — i-gyel gyarapitja a képviselők számát, kimondva azt, hogy