Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A névjegyzékkészítési eljárás lényeges újításai

A NÉVJEGYZÉKKÉSZITÉSI ELJÁRÁS LÉNYEGES ÚJÍTÁSAI. 121 részletességgel gondoskodik arról, hogy a választók egyike se maradjon ki abból s az összeíró szervek a szükséges adatokat minden oldalról könnyen megszerezhessék, másrészről az ideiglenes névjegyzéknek a választók részéről való ellenőrzését a névjegyzék tekintetében használható jogorvoslat körének tágításával is előmozdítja. A javaslatban megállapított jogorvoslatok rendszere az ioi}.:XIV. t-cz.-kel szemben több módositást és kiegészítést tartalmaz, amelyek a jogorvoslati eljárás actio popularis-szerü jellegét domborítják ki. Az ideiglenes névjegyzék elleni felszólalás szabályozásán nem történt lényegesebb változás. A javaslat 71. §-ának 1. és 2. bekezdése teljesen megegyezik az 1913. XIV. t-cz. hasonló tárgyú CQ. ij-ának 1. és 2. bekezdéseiben foglalt szabállyal. E szerint tehát az ideiglenes névjegyzék ellen saját személyét illetőleg mindenki felszólalhat; annak pedig, a ki az ideiglenes névjegyzékbe fel van ^véve, jogában áll abban a választókerületben, amelynek választójaként felvétetett, a névjegyzékbe történt minden felvétel, vagy kihagyás miatt felszólalni. A 71. §. ezenfelül a felszólalás utján való nyilvános ellenőrzés megkönnyítése érdekében előírja, hogy annak, a ki felszólalással akar élni, minden hatóság, közhivatalnok köteles haladéktalanul rendelkezésére bocsájtani mindazokat az adatokat, melyek a felszólalásban felhozottak bizonyítására szükségesek. A 76. §. viszont a további jogorvoslatnak a legszélesebb körben való lehetővététele czéljából azt rendeli, hogy a központi választmány tartozik nem csupán a felszólalásokra és az észrevételekre vonatkozó határozatait, hanem az ideiglenes névjegyzékben észlelt hiányokra és helyesbítésekre vonatkozó öszszes határozatait is közszemlére kitenni. A legtöbb külföldi jogrendszer a felszólalást nem csupán a közvetlenül érdekelt félnek, hanem legalább is minden az