Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választások tisztaságának bizonyítékei a választójogi törvényjavaslatban

ioö DK. LENGYEL AURÉL zólapot is lehet használni és a törvényjavaslat csupán azt a megszoritást tartalmazza, hogy a nem hivatalos szavazólap csakis fehér papiroslap lehet, a mely kézírással vagy sokszorosítással feltünteti a jelölt nevét. így, miután a titkosság biztositékát a boríték nyújtja, a hivatalos szavazólapok egész készletének esetleges megsemmisítése — titkos szavazás rendszerében ez szokásos kortesfogás — nem hiúsíthatja meg a választást. Ujitás az is, hogy a központi választmány a választási elnökre bízhatja a hivatalos szavazólapok előállíttatását és hogy mindegyik jeiölt hivatalos szavazólapjából legalább is kétannyit kell előállítani, mint a hány választó van a kerületben. Ujitás a törvényjavaslatnak az a rendelkezése is, hogy a választási elnök gondoskodik a hivatalos szavazólapok előállításáról akkor is, ha ennek szüksége a választási eljárás során merült fel (136—138. §-ok). Abból a czélból, hogy a szavazás titkossága tényleg megóvassék és a szavazásra használt urnák tartalma biztosittassékr előirja a törvényjavaslat, hogy az urnákat a belügyminiszter egységesen állíttatja elő és az urnának kulcscsal oly módon iezárhatónak kell lennie, hogy a zár felnyitása nélkül az urnából szavazólapot eltávolítani ne lehessen és hogy — miután a szavazás megkezdése előtt az. urna kulcscsal lezáratott — a kulcsot a bizottság bírói tagjának kell őrizetébe vennie. Nehogy pedigr a szavazatszedő küldöttség elnöke nyomon kisérje a hivatalos szavazólapok fogyását és ebből esetleg megállapíthassa, hogy egyes választók kire szavaztak, a törvényjavaslat szerint mindegyik jelölt hivatalos szavazólapjából mindjárt annyit kell elhelyezni a szavazófülkében, a hány választó van a szavazókörben és az elnök csak akkor intézkedik megfelelő ujabb készlet elhelyezése iránt, ha arról értesül, hogy valamelyik hivatalos szavazólap a szavazó fülkében nem áll rendelkezésre. Végül ujitás az a rendelkezés, hogy az elnök a szavazófülkébe csak elkerülhetetlen szükség esetében, más pedig csak az elnök engedélyével léphet be (140—141. §-ok). Túlzottan aprólékosnak látszanak talán e rendelkezések.