Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A védjegytörvény előadói tervezete

A VÉDJEGYTÖRVÉNY ELŐADÓI TERVEZETE. 77 részére a védjegy bejelentetett, nem létesült vagy megszűnt és a kereset eredményre vezetett., e felebbezési és felfolyamodási dij pedig akkor, ha a jogorvoslat eredményre vezetett. Mindé szabályok a jelenlegi szabadalmi törvény, valamint az uj szabadalmi törvény tervezete nyomán haladnak és elfogadhatók. Azt, hogy a lajstromozási dijnak több áruosztályra kiterjedő bejelentés esetén nem szabadna a 10 koronás alapon megmaradnia és hogy az ily esetben a 10 korona többszörösében volna megállapítandó, már fentebb megjegyeztem. A belajstromozott védjegyek magánjogi oltalmát illetőleg a tervezet a szabadalmi törvény tervezetében elfoglalt álláspontot érvényesiti, a mi kétségtelenül helyes, bár megemlitendő, hogy az 1909-es Neumann-féle tervezet ez irányban is megfelelő szabályozást javasolt. A védjegyek büntetőjogi oltalma tekintetében a tervezet a jelenlegi törvény keretein belül megmarad. A védjegysértés tehát szerinte is kihágás, büntetése 200 koronától 600 koronáig terjedhető pénzbüntetés, visszaesés esetén két hónapig terjedhető eljárás és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetés. Az, hogy a tudatos védjegysértés-kihágás hazánk sajátos viszonyaiban leli magyarázatát és ebbe bele kell nyugodnunk. Semminő akadálya sincs azonban annak, hogy a büntetendő védjegysértés súlyosabb büntetéssel sujtassék. Azt, hogy a büntetőjogi szempontból ilyen akadály fenn nem forog, már 1907-ben kimutattam. A tervezet ezzel a felfogással annál is inkább számolhatott volna, mert a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletekben a kormány ezt az álláspontot részben magáévá tette és 2000 koronáig terjedő pénzbüntetéseket statuál. Abban pedig nem lehet kétség, hogy a tudatos, illetve szándékos védjegysértések súlyosabb elbánást indokolnak. A tervezet a büntető eljárást a kir. törvényszékek hatáskörébe utalja és megadja a jogorvoslatot a táblához, valamint