Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A védjegytörvény előadói tervezete

7Ó D? LÉVY BÉLA csakis az érdekelt felszólalása alapján vehető figyelembe, ily felszólalás hiányában azonban hivatalból nem részesül pártfogásban. A védjegyoltalom időtartama tekintetében a tervezet a mai 10 évet meghagyja, a megújítást csak az utolsó hat hónapban engedi meg, vagyis a tizedik év második felében engedi meg és kimondja, hogy az oltalmi idő lejárta előtt három nappal a védjegytulajdonos figyelmeztetendő, ennek figyelmeztetésnek elmaradása azonban semminő következménynyel nem jár. Ha a lejárat után három hónappal nem kérték a védjegy megújítását, a védjegy töröltetik. A tervezet ez intézkedéseivel egyetértek. A dijak tekintetében a tervezet eltér a mai jogtól, a menynyiben a 10 korona lajstromozási dijon felül 20 korona bejelentési dijat ir elő. Ujitása továbbá a tervezetnek, hogy a lajstromozási díj nemcsak a lajstromozáskor fizetendő, hanem az átiráskor is, hogy az esetben, ha a kérelem a várt eredményre nem vezetett, a lajstromozási dij visszafizetendő, mig a bejelentési dij visszatérítése nem kérhető, végül, hogy a lejárat után három hónapon belül kért bejelentés esetén 10 korona pótdíj fizetendő. A felszólalás után 20 korona felszólalási dij rovandó le. A felszólalási dij visszatérítése elrendelhető az esetben, ha a felszólalás sikerre vezetett és arra volt alapítva, hogy a védjegy a belajstromozásból a törvény által ki van zárva. A bejelentési osztály egyes birája vagy tanácsának végzése ellen beadott felfolyamodás után 20 korona felfolyamodási dij rovandó le a perekben a keresethez, vagy mint a tervezet már fentebb jelzett elméleti álláspontjából kifolyóan mondja, Írásbeli kérelem után 30 korona dij, a felebbezés után 40 korona dij rovandó le. A dij visszatéríthető, a kereseti dij visszakérhető, ha a kérelem arra volt alapítva, hogy a védjegy az oltalomból a törvénynél fogva ki van zárva, vagy pedig az illető vállalat, a mely