Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A védjegytörvény előadói tervezete

A VÉDJEGYTÖRVÉNY ELŐADÓI TERVEZETE. 67 E helyütt kell érintenem a képviselet kérdését is. A tervezet 16. §-a a képviseletre vonatkozólag is utal a szabadalmi törvény tervezetére. Vagyis a szabadalmi ügyvivőknek a védjegyügyekben teljes képviseleti jogot ad. Meg kell mindenekelőtt állapitanom, hogy ez még a védjegytörlési perekre vonatkozólag is nóvum, mert a jelenlegi jog szerint az ügyvivőnek védjegyügyekben képviseleti joga nincs. A tervezet tehát a magyar ügyvédség jogállását csorbítja, midőn védjegyügyekben a képviseleti jogot az ügyvivőknek is megadja. Hozzá kell tennem, hogy ezt semminő szükségességi szempont nem indokolja. A védjegyügyek nem műszaki ügyek, azoknak műszaki vonatkozásai nincsenek, ellenben a védjegyek a legszorosabb kapcsolatban állnak a czégjoggal és a névjoggal. A védjegyügyben mint tényállásbeli elem a leggyakrabban a használt megjelölésnek, a mely ábrából vagy szóból vagy ezek kombinácziójából állhat, a korábbi védjegygyei való azonossága, illetőleg oly mérvű hasonlatossága szerepel, a mely az összetéveszthetőség veszélyét rejti magában. Az elbírálás mértéke e tekintetben az, hogy a fogyasztó közönség összetéveszthetí-e a két megjelölést. Ennek az elbírálásához műszaki tudás nem szükséges, a minthogy a védjegyügyekben való jártasság előmozdítása egyáltalában nem a műszaki, hanem egyfelől a jogi tudást, másfelől a forgalmi élet elfogulatlan szemléletét igényli. Az ügyvivő pedig lehet, hogy kivételesen mint egyén a védjegyjog terén is otthonos, de műszaki képzettsége őt a védjegyügyi képviseletre nem preedestinálja. A tervezet álláspontja továbbá semmi esetre sem egyeztethető össze a hatáskör kérdésében elfoglalt állásponttal, mert az csak a legkevésbbé sem állitható, hogy a védjegyekből folyó magánjogi jogviták tárgyalására és ily ügyekben a felek képviseletére a műszaki képzettség akár szükséges volna, akár pedig a legcsekélyebb mértékben is előnyt nyújtania. s*