Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 1-2. szám - A védjegytörvény előadói tervezete
68 D? LÉVY BÉLA Előre látom, hogy azok, a kik az iparjogvédelmi reformot a műszaki elem úgynevezett kari érdekei szempontjából tárgyalandónak tekintik, arra fognak utalni, hogy Németországban is képviselhetnek az ügyvivők védjegyügyekben. Ez igaz, de milyen védjegyügyekben? Csak a szabadalmi hivatal előtt, tehát a nem kontencziózus védjegyügyekben. A védjegyperekben már csakis ügyvéd képviselhet, ott arról, hogy ügyvivő a törlési perekben képviselhessen, nem lehet szó, mert hiszen a törlési perek a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak. Midőn ezek szerint a tervezet álláspontját a maga teljességében indokolatlannak és helytelennek tartom, sajnálatomnak kell kifejezést adnom a felett, hogy az indokolás e tekintetben is beérte az egyszerű utalással. Jelenlegi törvényünk a védjegyek uj voltának elbírálása kérdésében az avis prealable elvi álláspontján van. Ennélfogva a védjegyek belajstromozása alkalmával a kereskedelmi minisztérium védjegyügyi osztálya csak azon az alapon tagadhatja meg a védjegy belajstromozását, hogy a védjegy nem oltalomképes, a belajstromozásból ki van zárva. A korábbi védjegygyei való azonosság és hasonlóság kérdését a miniszter kutathatja ugyan és a folyamodót, valamint a korábbi védjegy tulajdonosát értesiti arról, hogy a bejelentett védjegy valamely korábbi védjegygyei azonos vagy az összetéveszthetőségig hasonló, ennek a figyelmeztetésnek azonban ügydöntő jelentősége nincs, a bejelentő védjegyét fenntarthatja a nélkül, hogy az avis megadásából vagy meg nem adásából bárminő konzekvenczia volna önmagában levonható. Az 1909-es tervezet ezzel a rendszerrel szakított és a felszólalási eljárásra tért át, egyben az avis prealablet szintén megszüntette. Az előttünk levő tervezet a felszólalási eljárás meghonosítása tekintetében azonos eredményre jut az 1909-es tervezettel, ellenben az avis-t fenntartja. Abban, hogy a tervezet a felszólalási eljárást megadja, a