Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - A világháborút lezáró békekongresszus jogi problémái

DS BERINKEY DÉNES kös rettegésben, bizonytalanságban, fejlődésükben megakasztva kell-e leélniök napjaikat. V. A világháborút lezáró nagy békekongresszuson a hatalmaknak elsősorban a nemzetközi jog továbbfejlesztésének lehetősége fölött kell dönteniök. A jelenlegi háború összes tapasztalatai abba az irányba szorítják gondolkozásunkat, hogy a nemzetközi jog fejlesztésének eddigi módjai sok tekintetben revizióra szorulnak. A fenntartásoknak és klauzuláknak az a rendszere, a melylyel a hágai békeértekezleteken létrejött nemzetközi egyezményekben találkozunk, a mint a jelenlegi háború is megmutatta, sokkal veszedelmesebb a nemzetközi jog fejlődésére, mint azt valaha hinni lehetett volna. Mert ha a háborúban előfordult szerződésszegéseket nem is lehet mindig ép a szerződéskötésnek e hiányos módjára visszavezetni, annyit mégis meg kell állapitanunk, hogy az általános részvételi záradék (Allbeteiligungsklauseli, a mely lehetővé tette, hogy egyik oldalon az egyezmény tényleges és formális fennállására, a másik oldalon pedig annak alkalmazhatatlan voltára lehessen hivatkozni, sehogy sem erősiti meg azt az elvet, a mely nézetünk szerint minden nemzetközi jognak első alaptétele s a mely igy szól: pacta sunt servanda! A szerződések kötelező voitának elismerése nélkül gondolni sem lehet a jog eszméjének a nemzetközi viszonylatokban való kifejlesztésére. Mert ha a viszonyok kényszere reá is viszi az államokat arra, hogy magatartásukban egymással szemben bizonyos szabályokhoz önszántukból alkalmazkodjanak s egymás erejének tudatában önmagukat korlátozzák, az ily alapon kifejlődő nemzetközi szokásjog, még ha van is eleven ereje, csak bizonytalan szabálya lesz az államok érintkezésének. A szokásjogi szabályok soha sincsenek kellőképen megformulázva, már pedig a jogszabály fogalmilag is magában rejti a megformulázás követelményét. Minél fejlettebb a jogélet, annál inkább előtör a követelés a jogszabályok megformulázása után. Minél inkább összefüződtek az államok egyes érdekei, annál erősebb lett a törekvés a nemzetközi jogi sza-