Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 1-2. szám - A munkaadó felelőssége alkalmazottaiért. Észrevételek Dr. Kőnig Vilmos czikkéhez. [9-10/16:525-535.]
5o STAUD LAJOS állitólagös állásfoglalásáig a vétkességi elv volt előtérben. Hogy ekkor is a vétkességi elv volt uralmon, az valóban tény is. Hiszen az 1874: XVIII. t.-cz. épen azért hozatott meg, mert különben a vasúti forgalomban is a vétkesség elve alkalmaztatott volna. Az 1874: XVIII. t. cz. azonban csak kivétel volt és ép ezért történt, hogy a kivételes jogelv csak későn és nagy vergődéssel, zökkenéssel lett kiterjesztve más — de szintén csak veszélylyel járó — üzemeknél előforduló káresetekre. Eddig talán elég hiven registrálta tehát a döntvény a jogfejlődést. Azt pedig, hogy a jogfejlődés további menete milyen volt, a döntvény annyi adattal illusztrálja, hogy ezeken csak a czikkiró urnák a dolgozaton átvonuló fölényérzete tudott átsiklani, a mely alaphangnem nem kevéssé alkalmas czikkének irányzatával szemben — hogy szavait idézzem — «erős aggályokat ébreszteni». Addig tehát, a mig a döntvényben foglalt adatokat a czikkiró ur le nem rombolja, a döntvényről el kell ismerni, hogy az a jogi helyzetet hiven ecsetelte, természetesen feladatához képest csak rövid vonásokban. — A jogi helyzet képének hűségéhez semmiképen sem tartozott az 1908: LVIII. t.-cz. 23. §-ára, sem a polgári törvénykönyv tervezetére való hivatkozás. Az előbbi azért nem, mert az — mint föntebb kifejtettem — nem a döntvényben foglalt, szerződéses viszonyon kivüli kártípusra vonatkozik s ezzel nincs semmiféle connexitása sem; az utóbbi pedig azért nem, mert a tervezet csak a lex ferenda szempontjából jöhet figyelembe s különben is annak szabálya az utolsó bizottsági szövegezésben a czikkiró urnák meglepően őszinte véleménye szerint «a monstruózus jogi konstrukcziók közt díszhelyre tarthat igényt »>. A döntvénynek a Curia alkotmányos feladatához hiven a lex lata (a jogszokás kétségtelenül olyan tételes jogforrás, akár a lex) álláspontjára kellett helyezkednie, nem hagyván figyelmen kívül azt sem, hogy erre vonatkozólag változtatásnak parancsoló szükségessége nem következett-e be. Egyedül abból azonban, hogy a tervezet milyen álláspontot foglal el, a Curia nem állapíthatta meg a