Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete

6 \A BÁRÓ WLASSICS G\ U LA Andrássv es az akkori többség nem kívánta a kiegyezés nehézségeit még tetézni. De a 7. §-nak az a mesteri szövege, melyért Deákot Zolger is megdicséri, nem mondja sehol, hogy jogilag lehetetlen, hogy fogalmilag ki van zárva a magyar szent korona souverainitásának tartozéka, az önálló magyar udvartartás oak azért, mert egy physikai személyben két uralkodó találkozik. Ellenkezőleg, iparkodik mindent fölvenni a szerkezetbe, melylyel a magyar királyság souverainitási elve kidomborodjék. Azt én is elismerem, hogy az udvartartási költségek megszavazásának módja egymagában tudományosan nem dönti el az elkülönitett udvartartás jogosultságát. De azért ezt az érvet teljesen értéktelennek állítani nem lehet, mert hisz a «közöse ügyekről és a «közös érdekű» ügyekről az 1867: XII. t.-cz. intézkedett és ha itt az udvartartást «expressis verbis» kizárja a «közös ügyek» közül, sőt a «közös érdekű» ügyek között sem emliti. akkor jelezni kívánta azt az alapelvet, hogy arról nem akart a torvényhozás lemondani, hogy a magyar király udvartartása ónálló magyar ügy. De hangsúlyozom, hogy ha tudományosan más érvünk nem volna az önálló magyar királvi udvartartás joga mellett, mint a megszavazási módnak a pragmatikus közös ügyek megszavazási módjától eltérő rendezése, ha más érvünk nem volna, mint az 1904: XXXIII. t.-cz. czime; ha más érvünk nem volna, mint az udvar Magyarországon tartózkodására vonatkozó törvényhelyekből bizonvitékul érvényesített az a következtetés, hogy a magyarországi tartózkodás egyúttal az elkülönitett magyar udvartartást is jelenti, ezeket elegendőknek tudományosan nem tartanám arra, hogy megalapozza az önálló magyar udvartartás jogi felépítését. Sőt el kell, ismernem, hogy azokat a közjogi irókat, kik ezekre az érvekre egyoldalulag túlságos súlyt helyezve hirdették az elkülönitett magyar udvartartás jogosultságát, Zolger is a jogtechnikai módszer fegyvereivel többször sikeresen birálja. A főérv azonban a mi történelmi alkotmányunkban gyökerezik, abban, hogy a magyar szent korona souverainitásától a magyar királyi udvartartás