Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete

AZ UDVARTARTÁS JOGI TERMÉSZETE. joga elválaszthatatlan közjogi fogalom. Az már azután nem tudo­mányos kérdés, de az opportunismus kérdése, hogy mikor vagy mily keretben érvényesüljön ez az elévülhetlen jog. Nem kell mindig a jog teljes tartalmát kimeríteni, hogy a jog fennállását bizonyítsuk. Ha valaki a tulajdonjog tartalmát czélszerütlenül gyakorolja, pl. azzal a joggal ugy él, hogy mint tulajdonos megsemmisíti a tárgyat, mely tulajdona, csak önmagának okoz kárt. A királynak és császárnak egy physikai személye miatt a vég­sőig vitt elkülönített udvartartás nem is volna czélszerü. Nem volna czélszerü, hogy a belső háztartási személyzet is végletekig vive az elkülönítést, külön-külön személyekbői álljon. A gyakorlati czélszerüség követelményeivel számoltak a kiegyezés megalkotói, számoltak az 1867-es alapon álló pártok és nem zárkóztak el azon tekintetek elől, melyeket az egy physikai személyben találkozó osztrák császár és magyar király udvartartásának czél­szerüségi és gazdasági követelményei parancsoltak. De ebből nem az következik, a mit Zolger állit, hogy az önálló magyar udvartartás jogilag kizárt fogalom. Ehhez az udvartartáshoz a szent korona souverainitásának joga van, a királyi méltóságot mint a souverainitás külső személyesitőjét, a szent korona leg­főbb szervét, ez a jog személves tulajdonság gyanánt illeti meg. Nézetem szerint jogilag igen érdekes és jogtechnikailag becses munkát is végzett szerző, midőn az 1867: XII. t.-cz. 7. §-ának keletkezési és szerkesztési történetéből és az 1867. évi XII. t.-cz. szelleméből érvel azon álláspontja mellett, hogy ott az elkülönített magyar udvartartás nem követeltetett. Ezzel szem­ben azonban azt kell megjegyeznem, hogy ezekkel az érvekkel nem lehet kimutatni, hogy az 1867-iki torvényhozás egyúttal meg akarta volna szüntetni a magyar királynak a magyar udvartartáshoz való jogát is. Nem lehet azt állítani, hogy a magyar ország­gyűlés is tisztán az «uralkodói állással* és nem a «magyar ki­rálylyal» akarná összekapcsolni az udvartartást. Az 1867-iki törvényhozás alkotói nem kívánták az elkülönített magyar udvar­tartást. De azt, hogy a magyar szent korona souverainitásának

Next

/
Thumbnails
Contents