Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete

AZ UDVARTARTÁS JOGI TERMÉSZETE. szolgáltatása (civillista) ilyen állami természetű. Ez az állami cselekmény a közös érdek következménye, de nem maga az udvartartás, mert ez nem állami intézmény és igazgatása nem' az államkormány ügye. Ezért nem lehet az udvartartás azon technikai értelemben vett közös ügy, miként azt az 1867: XII. i.-cz. használja és ezért a törvényben nem lehetett az udvartartást közös ügynek nevezni. Az udvartartás tehát közös érdekű szervezet, de nem a két állam «közös ügye». Az udvartartás csak abban az értelemben és oly módon közös érdekű, miként közös érdekű a fejedelem személye. Miként az uralkodó a törvény szerint közös, a nélkül, hogy «közös ügy» volna, ép ily értelemben és módon közös az udvartartás a nélkül, hogy «közös ügy volna». Ellenben minthogy az udvartartási költség (civillista.! szolgáltatása közös érdeknek állami cselek\énynyel való megvalósítása, ennélfogva két állam közös ügye is. Dicséri szerző Deákot, hogv ő tisztán látta azt a különbséget, hogy az udvartartás udvari ügy, a költségek megszavazása és kiszolgáltatása pedig állami ügy és ezért az udvartartásról hallgat és nem sorozza a közös ügyek közé, hanem csak a költségek megszavazásáról és kiszolgáltatásáról intézkedik. Ezen okfejtések alapján szerző annak az érvelésnek, a mely a költségeknek két állam elkülönített megszavazási módjával akarta az udvartartás elkülönítési kötelezettségét megalapozni, semmi súlyt sem tulajdonit. Szerinte az udvartartási költség annyiban közös, hogy a kiszolgáltatási kötelezettség közös, de a kiszolgáltatás módja, annak miként kezelése nem közös. Más szóval: a kezelésre nézve fentartatott az a jogállapot, melv 1867-ben az ország- és tartományi gyűléseken követett gyakorlatnak megfelel. A kezelési kérdés általában nem jogi, csak czélszerüségi alapon nyugszik és a szétválasztott kezelési módból nem lehet az udvartartás kötelező szétválasztására következtetni. Az udvartartási költségeknek elkülönített megszavazása ép ugy nem zárja ki az egységet és közösséget, mint a két állam ujoncz-jutalék megszavazása nem zárja ki a hadsereg egységét és közösségét. 40*