Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - A budapesti állami rendőrség 1916. évi működéséről szóló jelentés

SZEMLE. 575 az akadályokban rejlik, a melyeket olykor munkássága elé állítottak. Irodalmi működését ís a fiatalkorúak ügyének szentelte. Jelenleg mint a hadigondozó hivatal másodelnöke fejt ki fáradhatlanul buzgó tevékenységet. Kun Béla kétségkívül egyike azoknak az értékes egyéniségeknek, a kiknek munkájára még szükség lesz a jövő szocziális Magyarországnak kiépítésében. (j. K.J — A magyar büntető törvények zsebkönyve. Irta: Edvi Illés Károly. Ennek a könyvnek megjelent a hetedik kiadása s ez felöleli mindazokat a változásokat, a melyek a büntető jog terén az előző kiadás közrebocsátása óta felmerültek. A könyv ez uj kiadásban megnövekedett, jól bevált rendszere azonban a régi maradt. Együvé vannak itt gyűjtve nemcsak a békeidőre érvényes büntető törvények, hanem a háborús törvények büntető rendelkezései is. Az előbbiek közül tüzetesebb feldolgozásban részesültek a\ uj sajtótörvény, a hatóságok és a becsület védelméről szóló törvények, a választási visszaélések stb., a háborús törvények közül a szállítási visszaélésekről szóló és az árdrágító visszaélésekre vonatkozó törvények. Ennél is különös figyelmet fordított a szerző a birói gyakorlatra, a melynek minden alapjelentőségü határozata feltalálható a maga helyén. A könyvet ki.merítő betüsoros tárgymutató egészíti ki. Az évek során ez a könyv meghitt barátjává vált jogászközönségünknek, mely ezt az uj kiadást a kitűnő szerző gondos munkáját — is bizonyára örömmel fogadja. A könyv kötve 10 koronáért minden könyvesboltban kapható. Zeitschrij't für Militárrecht cz. alatt dr. Schager Albin egyetemi m. tanár, crnagy-hadbiró szerkesztésében —• dr. Lelewer György egyetemi professzor, ezredes- és kolgyári Császár Viktor alezredes-hadbiró közreműködésével — Bécsben uj folyóirat indult meg a magyar és osztrák katonai jog müvelésére, évenkint 6 füzet, összesen mintegy 30 iv terjedelemben. (Egész évfolyam 18 K, egyes füzet 4 K.). Az uj vállalkozás, mint Schager előszavából és folyóiratunk szerkesztőjéhez intézett leveléből látjuk, a katonai büntető jog mellett a katonai jog egyéb ágát is fel akarja ölelni, a védrendszernek, a nem hadkötelesek hadi szolgáltatásokra igénybevételének, a hadsereghez tartozó egyének és a katonai igazgatás polgári jogügyeinek, a becsületügyi eljárásnak kérdéseivel, a háború idejére szóló kivételes törvényekkel, a katonai jog nemzetközi vonatkozásaival is kíván majd loglalkozni, még pedig tekintettel ép ugy az osztrák, mint a magyar jogviszonyokra, ízelítőül e tárgyak köréből mindjárt az első szám igen érdekes és figyelemreméltó czikket hoz dr. Hans Kehen egyetemi tanártól, a ki a magyar-osztrák haderő alkotmányjogi alapjainak reformjáról értekezve, a «közös9 hadügyminisztérium megszüntetése, teendőinek részben egy állandó — békeidőben is működő — hadseregfőparancsnokságra, részben a magyar honvéd- és az osztrák Landwehr-miniszteriumra ruházása mellett foglal állást. Sok részében szinte meglepően friss ez a czikk és helyenként valósággá] örvendetesen megértő a magyar szempontok irányábcn.