Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - A budapesti állami rendőrség 1916. évi működéséről szóló jelentés

KÜLFÖLDI JOGÉLET téknak egy gyermekre eső részét kapja ; ha az árvák különböző neműek, egy fiúra jutó részt. Ha gyermek hijján felmenők és testvérek örökölnének, a házastárs egy harmadát kapja a hagyatéknak, ha a halál 10 évi együttélés előtt és felét, ha ez időtartam után állott be. Az öröklési képesség, képtelenség, substitutio, a végrendelet anyagi és alaki kellékeit, megtámadást stb. szabályozó szakaszok édes gyermekei a franczia és olasz jog idevágó részeinek, honnan szinte minden tisztogatás és szelekczió hijján ültettek át. Az ugyancsak 1890-ben életbe lépett Gyámi törvény értelmében a kiskorúság a 21 életévvel végződik. A szülői és gyámi hatalom lényege analóg a nyugati kódexekben lefektetett alapelvekkel. Különös nemzet zamaiu azonban a patriarchális jellegű családi tanács — rodninski sovet — intézménye: minden gyám mellett megalakul a kerületi — járásbiró — elnöklete alatt legalább hat tagból álló tanács, mely mint a gyám felügyeleti fóruma ad felhatalmazást jelzálogkölcsönök felvételére, ingatlanaeldásra, ő határozza meg a kiskorú átlagos eltartási költségét ; előtte számol el a gyám minden év februárjában. A családi tanácsok legfelsőbb felügyelője a járásbíróságok mellett működő állami ügyész. Az 1892-ben életbe lépett Kötelmekről és szerződésekről szóló törvény alig foglal magában eredeti joganyagot. A kötelmi jog szabályai, mint a mindig nemzetközi és mindent nivelláló forgalom hordozói a legkönnyebben szívódnak fel a nemzet jogérzetébe, ép ugy sajátjává válnak, mintha a maga földjéből nőttek volna ki. A szerződések semmissége fejezetében mégis találunk egy nekünk exotikus — mert kivételesen eredeti — intézményre ; az őst szomszédjog rudimentumaként kisebb mezei ingatlanok szomszédtulajdonosainak törvényes elővásárlási joga van ez ingatlanokat illetőleg ; előjoga elsősorban a legközelebb eső telek tulajdonosának, aztán a legkisebb birtokosnak van. 1904-ből való a dolgokról, a tulajdonról és szolgalmakról szóló törvény. Négy részből áll : 1. a dolgok felosztása és meghatározása ; 2. a tulajdon: 5. a szolgalom; 4. a birtok. A dolgoknak jogilag releváns különbségeit elég naivan jellemzi : az ingatlanokat a) természetük, b) rendeltetésük és c) tárgyuk szerint, az ingókat tulajdonosuk személye alapján csoportosítja. A személyjogot 1907-ben kodifikáhák. Öt részből áll : 1. polgári lakás: 2. távollét: 3. rokonság és sógorság: 4 leszármazás; 5. szülői hatalom ; 6. teljeskoruság ; 7. polgári status kútfői. Az egész szabályozása Code Civil csapásain halad. Legmodernebb alkotás a Kiváltságok és jelzálogviszonyok törvénye. E kodifikáczió merész lépéssel a telekkönyvi intézmény csiráit kívánja elültetni. Első szakaszában egész lényégét kifejti : ((ingatlanokra vonatkozó élők közti ingyenes és visszterhes jogügylet csak akkor érvényesíthető jóhiszemű harmadik személyek ellen, ha a jogügyletet tartalmazó-