Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - A budapesti állami rendőrség 1916. évi működéséről szóló jelentés

KÜLFÖLDI JOGÉLET. okirata közjegyzőknek e czélra szerkesztett nyilvánkönyv jellegű jegyzékébe felvétetik*. E jegyzékbe kerülnek továbbá : az ingatlanra vonatkozó jogerős ítéletek, az ingatlan jogra vonatkozó lemondó okiratok és a három évi időtartamon tul kötött bérleti szerződések. Látjuk, hogy az utóbbi időkben a modern fejlődés utján hétmérföldes csizmákkal haladó szövetségesünk a jogélet terén nem tartotta meg a kellő distanceot. A rendkívüli ügybuzgóság és megfeszített szorgalom nem járt nagyobb eredménynyel, mint néhány kodifikácziónak nevezett ügyes fordítás publikálásával. Mi azonban, kik az ilyen munkának is csak kezdetén vagyunk, ez eredmény előtt is meghajolhatunk. Az uj német lakbérleti rendelet. Az 1917 július 26-án megjelent aMiether Schutz Verordnungs> a német háborús lakbérleti rendelkezések feltűnő hézagait igyekszik kitölteni. Mint czime is jelzi, belső indoka a lakásinség által sújtott bérlő osztály hathatós védelme volt ; azonban e czélját a mi februári rendeletünk szabályainál kevésbbé éles fegyverekkel közelíti meg, a nélkül, hogy mint a mi rendeletünk, az egyoldalúan szocziális védelmet a bérbeadó osztály jogainak gúzsbakötésével érné el. A rendelet felhatalmazza az egyes államok illetékes minisztériumait, hogy az alsófoku bíróságok mellett lakbérleti bizottságokat alakítsanak, melyek a bérbeadók és bérlők peres vitáit eldönteni hivatvák. A bizottság szervezete és eljárási szabályai nagyjában egybevágnak februári rendeletünk alapelveivel. A bérlő panaszára dönt a bérlemény felmondása, a felmondott bérlet folytatása és az esetleges béremelés hatálya tekintetében. Az eljárás illetékmentes ; a bizottság a feleket személyes megjelenés kötelezettségével is megidézheti, tanukat hallgathat ki, a bizonyítás kiegészítését rendelheti el, a feleket megesketheti, de e cselekmények érdekében más hatóságot is megkereshet. Nem ismeri a német rendelet azonban a mi szabályozásunk sokat támadott kategorikus felmondási és béremelési tilalmát. A rendelet indokolása ugy találja, hogy a bérleti viszony erőszakos fenntartása túlságosan belenyúlna a magántulajdon minden egyéb vonatkozásban — a rendkívüli viszonyok ellenére — sérthetetlennek elismert intézményébe. A béremelést is jogosnak, sőt méltányosnak ismeri el bizonyos esetekben, ezáltal is ellentétbe kerülve a mi szabályozásunkkal. A német indokolás reámutat arra, hogy a kamatok, adók, viz- és világítási dijak, a folyó javítások árának emelkedésével amúgy is sújtott bérbeadó osztályra további súlyos terheket konczentrálni csak oly méltánytalanság, mintha a lakásmizeriák gyötörte, a költözködési •költségek óriási összegétől félő bérlő osztály szabad kizsákmányolását tűrné. A kérdést nagyon helyesen csupán a konkrét esetek egyéni megítélésével .látja megoldhatónak : bizonyos esetekben a bérlő gazdasági viszonyai a