Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - Szociális jog

SZOCZIÁLIS JOG. 4? SZOCZIÁLIS JOG. Irta: Dr. OFNER GYULA. Magyarországon a közelmúltban nagy érdeklődés mellett Szocziális Jogi Társaság alakult. Ez történt Ausztriában és Németországban is és a három társaság a közös czél érdekében munkaközösségben fog állni. Mit értünk azonban szocziális jog alatt? Mert bizonyos, hogy e kifejezés, «szocziális», többértelmü és megkívánja, hogy az egyes esetben értelme megvilágittassék. A még általános felfogás szerint a társadalom csupán tárgya a jognak; életét a jog szabályozza. Azonban ezzel a joghoz való viszonya még nincsen adva. E felfogás szerint még a jog a törvénynyel kezdődik. A törvény keletkezése pedig, mint az osztrák Kelsen mondja, «metajurisztikai. »> A társadalom is, a biró is, csupán engedelmességre kötelesek. Eme felfogással szemben áll a társadalomállam eszméje. Ebben a rendszerben a jogot a nép adja. A társadalom nem csak tárgya, de alanya is a jognak, önmaga szabja meg a maga rendjét; az életnek ezt a rendjét, mely az egyesek munkásságában, czélszerüségi szabályaiban, berendezéseiben és törekvéseiben nyilvánul meg, a törvény általánositva igyekszik formába önteni. A törvény többé nem a jog eredete, hanem csupán megjelenése ; a jog maga a törvény előtt és fölött áll és annak értelmét adja meg. Csak igy érthető a tétel, melyet elismernek, de nem mindig értenek, hogy a törvény bölcsebb, mint a törvényhozó, hogy a törvényt mindig észszerűnek kell venni és igy kell magyarázni. A törvényhozó és a biró közötti viszony is más lesz; eljutunk a birói ítélet szabadságának elméletéhez. A biró többé nem valamely hatalmi parancs végrehajtója. Törvényhozó és biró egyaránt a jog szervei, kik egymással összhangban tartoznak működni. Nem az engedelmesség köteles-