Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - Szociális jog

44 SZOCZIÁLIS JOG. sége, hanem belátás és fegyelem szabályozzák e viszonyt. Már a svájczi polgári törvénykönyv i. §-a mondja, hogy minden bírónak el kell készülve lennie, hogy azokban az esetekben, melyekben törvény és szokás irányt nem szabnak, maga legyen a törvényhozó. A jogról és törvényről való ez a felfogás azonban egy további fontos következménynyel jár, mely társaságaink megalakulásához elsősorban vezetett. Hogy jó törvényt alkothassunk, más utat kell választanunk, mint eddig. A társadalmat magát kell megkérdezni és ezért minden erejének együtt kell működnie. A társadalom szükségleteit és nézeteit legtisztábban -az ismerheti fel, a ki a társadalomban él és szükségleteinek és jogi nézeteinek részese, a kit az eddigi hibák és hiányok nyomnak. A jogász csak a társadalmi technikus, a ki képzettsége és tapasztalatai folytán hivatott arra, hogy a sokszor zavaros kifogásokat és kivánalmakat megvizsgálja és az eszközöket, melyek a szükségletek kielégítésére alkalmasak, szakszerűen megformálja. A jogászoknak és az élet gyakorlati embereinek együtt kell azonban müködniök; csupán igy lehet nyilvánvalóvá a jog, csak igy keletkezhetnek jó törvények és jó birói Ítéletek. A szocziális jognak meg van tehát a maga helyes értelme. A társadalom benne a jog alanya, a jog alkotója. A jogász feladata e fogalom szerint más, mint eddig volt, a jog felkutatása uj irányt nyer benne, (Szirtes szerint a szocziografiai alapokon nyugvó módszert), jogászok és nem jogászok egymással uj viszonylatba kerülnek. A szocziális jogalkotás ilyformán nem azonos a parlamenti jogalkotással sem. A parlament is ur lehet a néppel szemben. A nép, melyet képviselői kormányoznak, mondja Rousseau, csupán a választás pillanatában szabad. A társadalom tehát a parlamenttel is, mint egyik szervével áll szemben. Mind e felismerésekre korunk különösen alkalmas. A ki korunk minden életviszonylatának hatalmas átalakulásait, az uj nagy jogi gondolatokat, melyeket az ipar és forgalom fellendülése teremtett, az uj társadalmi rétegeződést és erőviszonylato-