Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 8. szám - Dr. Oppler Emil: A részvénytársasági közgyűlési jog rendszere [könyvismertetés]
IRODALOM. A szerző a kereskedelmi törvénynek a részvénytársasági közgyűlésről szóló §-ai nyomán rendszeresen feldolgozta mindazt a jogi anyagot, a mi az anyagi és az alaki jogban a részvénytársasági közgyűlésre vonatkozik. Müvét a bevezetésen kivül négy részre osztotta. Az első részben a jogforrásokat, a magyar részvényjog területi határait, a közgyűlésnek fogalmát és hatáskörét tárgyalja ; a második rész az anyagi közgyűlési jogról, a harmadik rész az alaki közgyűlési jogról szól, mig a negyedik részben az egyes, különösen fontos közgyűlésekről van szó. Ez a négy rész gazdag bőkezűséggel foglalja magában mindazt, a mi jogkérdés a részvénytársasági közgyűléssel kapcsolatos. A szerző világos nyelvezettel és világos előadásban adja elő a közgyűlésnek a társaság többi szervéhez való viszonyát annak kiemelése mellett, hogy a közgyűlés a részvénytársaság legfőbb szerve, a mely minden kérdésben határozhat, kivéve azokat, a melyeket a közgyűlés az alapszabályokban más közeg elintézésére bizott ; de az alapszabályok módosításával ezt is a maga rendelkezése alá vonhatja. Ezt a hatáskört természetesen csak a törvények és a jó erkölcsök korlátain belül gyakorolhatja (28. 1.). A közgyűlés jogosult az igazgatóságtól minden olyan felvilágosítást követelni, a mely az illető közgyűlési tárgy megítéléséhez, elbírálásához szükséges. De üzleti titkok felfedését nem követelheti (29. 1.). Az igazgatóság és felügyelő-bizottság választására vonatkozó közgyűlési jogosultság fejtegetésével — a mely véleményünk szerint részletesebben indokolható lett volna — a szerző azt mondja, hogy törvénybe ütköző a Haditermény r. t. alapszabályainak az az intézkedése, hogy az igazgatóság összes tagjait a minisztérium nevezi ki (5}. 1.). Az 1914 : L. t.-cz. 12. §-ában foglalt felhatalmazásra tekintettel ugy véljük, hogy a minisztérium jogosult volt megengedni, hogy az alapszabályok a kereskedelmi törvénytől eltérhetnek. A közgyűlési határozat végrehajtásának megtagadására vonatkozólag az igazgatóság jogkörénél a szerző kifejti, hogy az igazgatóság csak a törvénytelen határozat végrehajtását tagadhatja meg, de törvénytelen az a határozat is, a mely a társaság érdekét nyilvánvalóan sértő intézkedést rendel el (41. 1.). A közgyűlésnek és az egyes részvényesnek egymáshoz való jogállását, valamint a részvényes különjogait tárgyazó fejezetekből kiemeljük a különjogok nagyérdekü s alapos fejtegetésein kivül a szerzőnek állásfoglalását a Kt. 189. §. olyatén értelmezése tárgyában, hogy az egyes, részvényes is felléphet kártérítési igénynyel az igazgatóság tagjai ellen, ha ezek a közgyűlés törvény- vagy alapszabályellenes határozatait végrehajtják (44. 1.). A Curia régebbi joggyakorlata kifejezetten ellenkező álláspontot foglalt el, az ujabb joggyakorlatból közvetve lehet csak kiolvasni a részvényesnek kártérítési igényét s azért e kérdésnek bővebb taglalása nem ártott volna. A részvényes különjogai után, a melyek alatt a szerző a részvényesnek a közgyűlési határozat által sem érinthető egyéni jogait érti, egy külön fejezet szól a kisebbségi jogokról, ezután a szerző áttét