Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - Dr. Oppler Emil: A részvénytársasági közgyűlési jog rendszere [könyvismertetés]

IRODALOM. a közgyűlés határozataira vonatkozó anyagi jogszabályok taglalására s igen helyesen fejtegeti, hogy az érvénytelen közgyűlési határozatok két csoportját kell megkülönböztetni : a semmis és megtámadható határozatokat. Az utóbbiak megtámadás hiányában érvényesek maradnak, az előbbiek kezdettől fogva jogilag nem léteznék s jogi hatásuk hatálytalanítása végett keresetre nincs szükség (70. 1.). A közgyűlési határozatok megtámadásának jogáról szóló fejezetben a szerző megkülönbözteti az objektív okokból való megtámadást, a melyet a Kt. 174. §-a szabályoz és a szubjektív okokból való megtámadást, a melynek szabályait a magánjog állapítja meg tévedés, megtévesztés és kényszer esetében (72—73. 1.). A Kt. 174. §-ában szabályozott megtámadási jogot a szerző széles alapokon tárgyalja ; külön szól a közgyűlési határozat fogalmáról, annak törvény- vagy alapszabályellenességéről; a kereset előfeltételeiről, különösen a részvényesnek a kereset beadása előtti magatartásáról a közgyűlési határozattal szemben, magáról a keresetről, az Ítélethozatalig terjedő eljárásról, a jogerős ítélet hatásáról. Mindegyik §-ban, ugy mint általában az egész műben, fel van dolgozva a magyar bírói joggyakorlat egész a legújabb időig; azonkívül a német Reichsgerichtnek gyakorlatára is bőven történik hivatkozás. A megtámadási jogról szóló részből kiemeljük a szerzőnek általunk is helyeselt álláspontját, a mely szerint az alakuló közgyűlés határozatai ellen is ad megtámadási jogot a Kt. 174. §-a és a mely állásponttal szemben ellentétes felfogást juttatott érvényre a Curia azon az alapon, hogy a Kt. 174. §-a csak a már megalakult részvénytársaság határozatai ellen ad megtámadási jogot, ellenben az alapítók törvényellenes eljárása miatt a részvényes csak kártérítési keresettel léphet fel. Ám ha a megalakulás érvénytelensége esetén a megalakulás semmisségének bírói kimondását az érdekelt részvényes nem szorgalmazhatja, az alapítók elleni kártérítési jog nem nagyon fogja őt megvédeni. A szerző a maga álláspontját a műnek IV. Részében (231— 237. 1.) tüzetesen s meggyőző érvekkel kifejti, a mikor az alakuló közgyűlési jogot részletesen fejtegeti. A megtámadási jogról szóló részből kiemeljük még az igenleges és nemleges határozat közt tett különbséget és mindegyiknek megtámadhatóságát (77. 1.); azt az állásfoglalást, hogy a határozathozataliján megszerzett részvény alapján is illeti a részvényest a határozatot megtámadó jog (82. 1.); a megtámadott határozat íelfüggeszthetőségének kifejtését (86. 1.). Az alaki közgyűlési jogot tárgyazó részben a közgyűlésen való részvétel, a szavazati jog, annak meghatalmazott által gyakorlása, a részvények letétele, a közgyűlés helye és ideje, egybehivásának módja, a közgyűlés megszakítása, felfüggesztése, a meghívó tartalma, a részvényes igénye előzetes közlésre, az inditványozási jog, a közgyűlés tárgyalási rendje, az elnök hatásköre, általában a közgyűlés lefolyása, berekesztése, a jegyzőkönyv és a részvényes jogai a közgyűlés berekesztése után tüzetesen vanWállam. XVI. évf. 8. f. • 37