Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 8. szám - Dr. Oppler Emil: A részvénytársasági közgyűlési jog rendszere [könyvismertetés]
IRODALOM. 559 -oldása végett, hosszú elméleti fejtegetésekre pedig nincs szüksége, ha azokból a gyakorlat számára nem tud meríteni, mert hiszen a jogászság zöme nem a jogtudományért, hanem a jogi tudásból él. Abban igaza van a nagyrészt gyakorlati jogászokból toborzódó olvasó közönségnek, hogy elméleti kérdéseknek tudományos és bő fejtegetése a joggyakorlatra való minden tekintet nélkül, nem alkalmas nagy olvasó kört teremteni a monografikus munkának ; viszont azonban az is kétségtelen, hogy a joggyakorlat sem mellőzheti az elméletet, mert a jogászkodás nem mesterség, hanem tudományos alapon nyugvó élethivatás. Épen ezért örömmel kell üdvö.zölni az olyan jogi monográfiát, a mely menten a tudományos nagyképüsködéstől, mégis elárulja írójának alapos elméleti képzettségét, a mellett a gyakorlat számára értékes útbaigazításokat nyújt, a vitás kérdéseket nem kerüli, hanem felkeresi és állást foglal olyan irányokban is, a melyek tekintetében nem is támaszkodhatik kifejlődött, avagy csupán megnyilatkozott )oggyakoriatra. Ilyen munka dr. Oppler Emilé, a mely a részvénytársasági közgyűlési jogot dolgozta fel rendszeres módon, a melyet az -alábbi sorokban ismertetünk. A sok tőkét igénylő nagy gazdasági alakulások megvalósítására a részvénytársasági forma a legalkalmasabbnak jelentkezik ; innen a részvénytársaságoknak nagy elterjedtsége. Ezzel azonban vele jár, ugy mint minden más emberi intézmény fejlődésével : a visszaélések lehetőségének és bekövetkezésének szaporodása. A részvénytársasági jognak feladata egyrészt biztosítani a társasági czélnak megvalósítását, másrészt gátat vetni annak, hogy az elfajuló gazdasági érdek a jogi alakzat oltalma alatt kizsákmányolója lehessen a részvényeseknek, avagy azok egy részének, valamint hoyy a részvénytársasági formában keletkezett gazdasági vállalatok könynyelmü módon veszélyeztessék a közgazdasági állapotokat. A magyar részvénytársasági jog 41 év előtt keletkezett s bár azóta a. közgazdasági élet hazánkban is óriási arányokban fejlődött, ezen a jogon változás nem történt. Kétségtelen dolog, hogy ez a majdnem félszázados jog a fent vázolt feladatnak a mai napság már csak ugy tud megfelelni, ha szűkre szabott szabályainak holt betűjét a jogtudomány és a birói gyakorlat eleven igazsággá változtatja át. A jogszabályok tudományos értelmezése megmutatja, milyen feladatra van hivatva a megalkotott jogszabály ; a birói gyakorlat pedig ennek az értelmezésnek tekintetbe vételével, a mikor az élet konkrét eseteire alkalmazza a szabályt, ezzel egyszersmind meghatározza annak valóságos tartalmát. Az a jogi munka, a mely olvasójával meg tudja értetni a jogtudománynak és a birói gyakorlatnak ezt az egymásra való kölcsönhatását és ezen az alapon uj szempontokat tár elénk és uj és uj vitás kérdéseket vet fel és old meg, — mindenesetre két irányban is eredményes lesz. Mert egyrészt a tételes jognak alapos leírását ad|9, másrészt ennek a jognak fejlesztését előmozdítja. Az alábbiakban azt kívánjuk kimutatni, hogy dr. Oppler Emil müve ilyen jogi munka.
