Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - Szükség van-e a polgári perrendtartás módosítására?

^2 DE KOVÁCS MARCZEL A törvényben meg kellene kifejezetten oldani azt az örö­kös kontroverziát, mely a felebbezési eljárás három évi szüne­telésének következményére nézve (permegszünés vagy a feleb­bezés hatályának megszűnése; fennforog. A felülvizsgálati értékhatár felemelése egymagában nem elegendő. Ha megfelelően megerősitjük az alsóbiróságokat, bátran kimondhatjuk, hogy két egybehangzó itélet ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Viszont nem zárkóznám el attól, hogy a felülvizsgálati biróságnak a tényállás önálló megállapítását az iratok alapján, de nóvumok kizárásával, megengedjük. Mert a felülvizsgálati jogkör szabályozását mostani tágabb formájában sem lehet kielégítőnek tekinteni, és lelkiismeretes felsőbiró­tól nem lehet megkivánni, hogy a rossz tényállásra alapított ítéletet csak azért hagyja helyben, mert nem tudja az esetet az 554. §. 3. bekezdésében felsorolt megtámadási okok vala­melyikébe beszoritani. Ez a rendszer mindig oda vezet, hogy a felsőbiró vagy saját lelkiismeretén, vagy a törvény betűjén követ el erőszakot. Legtöbb esetben a felebbezési bíróság is csak az iratokból állapítja meg a tényállást; azt tehát a rend­szerint nagyobb élettapasztalattal bíró felülvizsgálati biróra is rábízhatjuk. A nyilvános előadásos felülvizsgálat értékhatárát (54$. §.) nemcsak fel kell emelni, hanem az egyedül a pergátló kifogás tárgyában hozott itélet elleni felülvizsgálatot is oda kell utalni. Ugy a peres, mint a végrehajtási eljárásban rengeteg a törvény által világosan kijárt és ennélfogva visszautasított fel­folyamodások száma. Be kell hozni az ily felfolyamodások miatti bírságot. Törvényileg szabályozni kellene azt a vitás kérdést, hogy a közbenszóló itélet ellen van-e helye perújításnak. Ki kell mondani, hogy a váltómeghagyás ellen felperes k Hiség kérdésében felfolyamodással élhet. Szabályozni kell azt, hogy miképen alkalmazandó a Pp. 459 >-a a váltóeljárásban.

Next

/
Thumbnails
Contents