Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - Szükség van-e a polgári perrendtartás módosítására?

SZÜKSÉG VAN-E A POLG. PERRENDTARTÁS MÓDOSÍTÁSÁRA? A 634. §-nál ki kellene mondani, hogy a felebbezést határidő %áros. Mert most az a helytelen felfogás uralkodik, hogy a lakfelmondási perben a felebbezési határidő elmulasz­tása miatt nincs helye igazolásnak. Ha a házassági bontókeresetet az elsőbiróság elutasítja, a ielebbezési bíróság azonban kimondja az ágy- és asztaltóit különélést, meg kell engedni, hogy az ügy további eljárás végett az elsőbirósághoz viss?autasittassék. Világosan ki kell mondani, hogy ha a házassági per folya­matban van, az ideiglenes nőtaríás iránti követelés csak ott érvényesíthető és hogy az ideiglenes nőtartás iránti keresettel a törvényes gyermek tartása iránti igény mindenkor összekap­csolható. A törvényben azt is el kellene dönteni, hogy ha a válóper nincs folyamatban, lehet-e a gyermektartás kérdésében hozott ideiglenes gyámhatósági határozattal szemben a bíróság­hoz fordulni. Ki kell mondani, hogy a tékozlás miatti gondnokság alá helyezés, valamint ennek megszüntetése iránti eljárásban a házassági semmisségi per szabályai nem alkalmazandók. Mert a státusperekben rendszerint irányadó köztekintetek itt nem forognak fenn. Valahára szabályozni kell a tő^sdebirósági eljárást is. A még folyamatban levő régi rendes perekben meg kell engedni, hogy a bíróság a periratváltás befejezése után a felek személyes meghallgatását és eskü alatti kihallgatását elrendel­hesse, ugy hogy az ítéletben megítélt eskü ezekben a perek­ben is kiküszöböltessék. Ugyanezekben a perekben ki kell zárni azt, hogy a felső­bíróság az ítéletet a bizonyitás kiegészitése végett feloldhassa. E helyett a kérdést ugy kell megoldani, hogy a felsőbiró a bizonyítást az alsóbiró által, az itélet feloldása nélkül, végez­tesse és ezután az alsóbiró az iratokat uj itélet hozatala nélkül terjeszsze fel. Ismétlem: mindezeket csak példaszerűen hoztam fel és

Next

/
Thumbnails
Contents