Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - A polgári törvénykönyv szoczializálása. 1. [r.]

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV SZOCZIÁLIZÁLÁSA. nyúlni, hiszen azért voltak dogmák; a belőlük lefejthető következményeket pedig tul nem szárnyalható lelkiismeretességgel, alapossággal és hozzáértéssel levonta a német jogtudomány. A feladat tehát jórészt csak egy nagy leltározás volt: rendbe szedni, katalogizálni a meglevőt. Persze, a kor szava erősebbnek bizonyult és ezeket az önalkotta korlátokat már az első tervezet is kénytelen volt itt-ott áttörni; sőt megfelelően annak az egyáltalán nem haladó szellemű tizennégy esztendőnek, a mely az első tervezet és a képviselőházi igazságügyi bizottság javaslatának közzététele közt lefolyt, az előbbi sok tekintetben bátrabb és radikálisabb az utóbbinál. Technika, egység, átgondoltság lehet tökéletesebb fokú a bizottság szövegében: de a mikor most azt kérdezzük, milyen polgári törvénykönyv kell a háború utáni Magyarországnak, ne felejtkezzünk meg az első tervezetről. A háború utáni Magyarország polgári törvénykönyvét megalkotni sem nem szerény, sem nem hálás feladat. A megváltozott Európában, ugy látszik, időrendben legelőször mi jutunk ebbe a kényes helyzetbe. Minekünk kell először ledesztillálni a háborús jogalkotások tömkelegéből azt, a mi magánjog. Minekünk kell — és pedig a nélkül, hogy mintákra támaszkodhatnánk — kitűzni az egyéni szabadság, az egyéni önrendelkezés uj határczövekeit, minekünk kell kiszabni a szocziális gondoskodás ama takaróját, a melyre minden polgár egyaránt igényt formálhat, minekünk kell belehelyezni az egyént, a családot abba a közösségbe, a melynek ne csak béklyóit érezze, hanem támogató, oltalmazó karját is. Vájjon eljött-e már ennek az ideje ? Megvallom, nem tudom. Látom a kontúrjait egy uj, szocziális irányú magánjognak, a mely az egyén souverainitását csak addig a határig türi, a mig a köznek javára van, de elvonja tőle akár a termelés, akár a fogyasztás eszközeit abban a perezben, a mikor azokkal nyilván a köz kárára él. Látom a családalapításnak, a szülő és a gyermek közötti viszonynak, az örökösödésnek olyan