Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A koronázási hitlevél jogi természete és az új hitlevél

BÁRÓ WLASSICS GYULA Albert (Magyar közjog osztrák világításban 55. lap) szintén azt mondja, «hogy a clausula ma nem egyéb mint annak a közjogi alapelvnek a kifejezése, hogy a törvények hiteles magyarázatának joga csak a királyt és országgyűlést együtt illeti meg». Még sok ujabb irót idézhetnék, kik Túrba magyarázata után foglalkoztak a kérdéssel. A magyarázat annál szilárdabb alapon áll, mert sem az udvar, sem az udvari felfogást támogató publicistika sohasem állott arra a jogalapra, melyet a záradékban Túrba lát. Az 1715. évi 3-dik czikkely is élét veszi annak a magyarázatnak, mint ha ezzel a clausulával a törvények kötelező ereje alól menekülni lehetne. (1. §. O királyi szent Felsége nem akarja a karokat és rendeket máskép kormányoztatni és felettük uralkodni, mint magának Magyarországnak az eddig alkotott vagy jövőre országgyülésileg megállapítandó saját törvényei szerint. 2. §. Mely legkegyelmesebb királyi kijelentésével az ország karait és rendéit eme záradékot illetőleg «a hogyan a törvények használatát és értelmét a király s a karok közös egyetértéssel országgyülésileg megállapítani fogják» eléggé biztosítja bárminek az országtól való elszakitása és a mai tartományokéhez hasonló kormányzás behozása ellen). Mária Terézia és II. József korában, sőt az 1860—1867-ig terjedő időben sem hivatkoztak soha erre a záradékra oly értelemben, minőt annak Túrba és utána most már Bernatzik, Tezner, Zehntbauer is tulajdonítanak. Mária Terézia és II. József jogászai bizonyára megnézték jól a szöveget és látták, hogy abból a magyar jog systematikus magyarázata mellett csak az az egy értelem tűnik ki, hogy a törvényt hitelesen csak a király és országgyűlés együtt magyarázhatja, azaz a törvényhozás (1790 : XII. t.-cz.). Én óhajtottam volna, hogy a szerkesztő-bizottság jelentése legalább annyit mondjon, hogy ha ezt a veszélytelen záradékot továbbra is meghagyjuk, annak a magyar jog törvénymagyarázat szabályai szerint nem tulajdonitható más értelme, mint az, hogy törvényt hitelesen csak az országgyűlés és király együtt, azaz a törvényhozás magyarázhat. Csak ennyit óhajtottam volna kimondani,